Bemutattuk Tatár Mihály, a Szuverenitásvédelmi Hivatal gondozásában megjelent, Demográfiai válság – A botrány, ami nem tör ki című könyvét. A kötet alapgondolata, hogy a gyermekvállalás globális visszaesése már ma is komoly problémákat okoz a világ számos pontján, ez azonban a jövőben a mostaninál is sokkal drámaibb – társadalmi és gazdasági – következményekkel fog járni, sőt „évszázadunk meghatározó kérdésévé fog válni”, a téma mégsem kap elég figyelmet. A szerzővel Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a BME Közgazdaságtan Tanszékének oktatója beszélgetett.
A könyvbemutatót megnyitó beszédében a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy
a demográfia és a szuverenitás kérdése mélyen összefüggnek egymással,
hiszen a szuverenitás számos aspektusát képesek a demográfiai trendek alapjaiban meghatározni – akár pozitív, akár negatív irányba. Lánczi Tamás szerint egy ország gazdasági és védelmi képességeire, kulturális közhangulatára is alapvető hatással van a gyermekvállalás alakulása.
Tatár Mihály a beszélgetés során leszögezte, számos európai ország demográfiai adatai annyira kiábrándítóak, mint az ebből a szempontból legrosszabbul teljesítő ázsiai országoké, melyekről az a közvélekedés, hogy társadalmaik „a kihalás szélén állnak”. Dél-Koreába a 45 év alatti nők 62 százaléka nyilatkozik úgy, hogy soha nem akar gyereket vállalni, Japánban pedig már a kormányzat is elismeri, hogy a vidéki települések jelentős része a kiürülés határára került – érvelt a közgazdász. Szerinte ezt érdemes összevetni azzal, hogy például Dániában a termékenységi ráta 1,4-re, Finnországban pedig 1,25-re zuhant az elmúlt években; és az is lesújtó, hogy
számos afrikai országban több gyermek született a tavalyi évben, mint egész Európában.
Bernek Ágnest ezt azzal egészítette ki, hogy
a globális intézmények túlnyomó többsége még csak nem is foglalkozik a demográfia kérdésével,
vagy ha mégis, akkor sem a társadalmak elöregedése és fogyása szemszögéből.
Abban mindketten egyetértettek, hogy jelenleg nagyfokú egyenlőtlenség tapasztalható a termékenység kérdésében a világ egyes részein, ugyanakkor hosszú távon a józan előrejelzések szerint az afrikai és dél-amerikai robbanásszerű növekedés is le fog lassulni, majd vélhetően szintén csökkenésbe fog átmenni.
Kérdésre válaszolva a szerző azt is kifejtette,
Európában egy teljesen terméketlen vita alakult ki a gyermekvállalásról,
ami alapvetően hátráltatja a probléma megoldását. Szerinte a válság gyökere, hogy a „globális kultúra egészen elképesztő módon gyerekvállalás-ellenes”, ez pedig egyértelműen a jelenleg divatos eszmékből következik. Ezeket pedig magáévá teszi a politikai elit és a nyugati állami intézményrendszer is.
Bernek Ágnes szerint a könyv egyik legérdekesebb pontja az, amikor bemutatja, hogy még az Európai Unióba érkező migránsok termékenységi rátája is csökkenésnek indult, nem kis részben azért, mert érintkezésbe kerültek a progresszív kultúrával – igaz,
továbbra is hatalmas különbségek figyelhetők meg a harmadik világból érkezők és a „bennszülött” európaiak között a gyermekvállalási kedv tekintetében.