Az Európai Parlament 2024. november 28-án elfogadott egy határozatot, amelynek keretében a testület az Ukrajnában zajló háború további támogatása mellett foglalt állást. A dokumentum az orosz-ukrán háború folytatása érdekében született, veszélyt jelent hazánk biztonságára nézve, sérti a magyar nemzetállami szuverenitást és nemzetgazdasági érdekeket.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a magyar Alkotmánybíróság döntését, amellyel elutasította a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek beadványát. A külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek egy éve folyamatosan alkotmányellenesnek bélyegzik a szuverenitásvédelmi törvényt, dezinformációs kampányt folytatnak a Hivatal ellen, és mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék a munkáját.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. június 25-én indított egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán. A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
Az európai parlamenti választások óta felerősödtek azok a törekvések az Európai Unió intézményrendszerében, amelyek közvetlenül a tagállamok szuverenitását, ezek között is kiemelten Magyarország alkotmányos önazonosságát támadják. A tendencia nem újkeletű, de a támadások intenzitása és leplezetlen volta az.
Since the European Parliament elections, there has been an upsurge in efforts within the institutional system of the European Union to directly attack the sovereignty of the Member States, and especially the constitutional identity of Hungary. The trend is not new, but the intensity and blatant nature of the attacks is.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. június 18-án egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország Alapítvány (TIM) tevékenységével összefüggésben.
Szeptember közepén kezdte meg működését a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, melynek munkáját Dr. Somkuti Bálint a jövőben kutatóként segíti. A szervezet vezetésével Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot bízta meg.
A KEMCS-ben résztvevő külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló csoportok minden lehetséges fórumot arra használnak fel, hogy Magyarországot nyomás alá helyezzék.
A Hivatal elhagyja az eddig használt Pozsonyi úti irodaházat, és októberben a VII. kerület Rákóczi út 70. szám alatt található R70 Office irodaépületbe költözik.
David Pressman amerikai nagykövet Soros György magánegyetemén, a budapesti CEU-n tartott előadásában foggal-körömmel védte az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező, civilnek álcázott, valójában agresszív politikai nyomásgyakorlást végző szervezeteket.
In a speech delivered at George Soros' private university, CEU in Budapest, US Ambassador David Pressman vigorously defended the organisations that enjoy the support of the United States of America, disguised as non-political, but which in reality exert aggressive political pressure.
Az újonnan megalakuló kutatóintézet vezetésével Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot, biztonságpolitikai szakértőt bízta meg.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke levélben kereste meg Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal legitimitását a magyar törvények alapozzák meg, melyeket a Transparency International Magyarországnak is el kell fogadniuk, ugyanis nem válogathatnak a magyar törvények között. A Transparency International Magyarország ebből kifolyólag nem tagadhatja meg az együttműködést a Szuverenitásvédelmi Hivatallal és a magyar állam szerveivel.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben egy olyan közéleti szürkezóna jött létre, ahol külföldről finanszírozott és irányított szereplők hazánk szuverenitását sértő módon, rejtőzködő megbízóik érdekei szerint végzik tevékenységüket. Ezek a csoportok a jelenlegi magyar jogrendben kihasználják a civil szervezetek és sajtóorgánumok által élvezett jogszabályi kereteket.
A Reuters hírügynökség 2024 júniusában feltárta, hogy az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériuma a koronavírus-járvány csúcspontján, több mint egy éven át összehangolt dezinformációs kampányokkal támadott olyan ázsiai és közel-keleti országokat, amelyek a kínai oltásokat is beépítették saját oltási programjukba.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta a 2022-ben újraindult orosz-ukrán konfliktust keretező, Magyarországon jelen lévő aktív politikai narratívákat. Az adatgyűjtés és elemzés során két önálló narratívát azonosítottunk: a nyugati háborúpárti erők által hangoztatott, valamint az orosz állami narratívát.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development OECD) nemrég számos olyan ajánlást fogalmazott meg, amelyek segíthetik a tagországokat a szuverenitásuk megvédése érdekében folytatott küzdelem során.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szerdán állásfoglalást tett közzé, amelyben tiltakozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal által indított vizsgálat ellen, és annak leállítását követeli. A MÚOSZ vádjai alaptalanok, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem vizsgálja és nem kívánja befolyásolni egyetlen sajtótermék politikai irányultságát, szerkesztési elveit és véleményét sem.
Franciaország a magyar szuverenitásvédelmi törvényhez hasonló jogszabállyal erősíti védelmét a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben. A Francia Nemzetgyűlés által elsöprő többséggel elfogadott jogszabály még a titkosszolgálatok által eddig csak a terroristák megfigyelésére használt algoritmus alkalmazását is engedélyezte.
David Pressman amerikai nagykövet a napokban tartott beszédében élesen támadta a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
In a recent speech, US Ambassador David Pressman harshly attacked Hungary’s National Sovereignty Protection Act and the Sovereignty Protection Office.
A 2022-es magyarországi választásokon az ellenzék kampányát finanszírozó külföldi hálózatról megállapítást nyert, hogy tevékenysége összehangolt, már legkésőbb 2019 óta működik és az egész közép-európai térségre kiterjedt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéséből kiderült az is, hogy ez a hálózat ma is aktív és keresi azokat a politikusokat, aktorokat, akiken keresztül be tudnak hatolni a magyarországi és a közép-európai politikai rendszerekbe.
Ma is folytatódnak a parlamenti választásokról ismert befolyásolási kísérletek – ez derül ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az intézmény vezetője, Lánczi Tamás az M1-en elmondta: a baloldal tiltott külföldi kampánytámogatása mögött egy olyan hálózatszerű struktúra működik, aminek saját, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta az X közösségi platformon megjelent felvételek vágatlan verzióit, amelyeken a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd választási szövetség tiltott külföldi finanszírozásában érintett szereplők beszélnek a magyarországi választások és magyar politika befolyásolásáról.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében. A megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ kaptunk, és az együttműködést ezen szereplőkkel megkezdtük.
Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a szuverenitás, meg kell ismernünk az ellenségeit. A szuverenitás ellenpólusa a nyílt társadalom, a szuverenisták ellenfelei a nyílt társadalom hívei.
2024. június 6-9. között kerül sor az Európai Parlamenti választásokra, ennek eredménye pedig egyaránt döntő jelentőségű Magyarország és az Unió számára a nemzetközi politikában. Van-e középút az erős nemzetállamok érdekei és az uniós központosítási szándék között? Milyen következményei lesznek a tagállamokra nézve a nemrég elfogadott migrációs paktumnak, és hogyan alakíthatja át az erőviszonyokat a választási végeredmény?
2024. április 30-án levélben fordult Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Věra Jourovához, az Európai Bizottság alelnökéhez, amelyben felhívta a figyelmét a 2024-es választásokra leselkedő veszélyekre, amit a külföldi befolyásszerzési kísérletek jelentenek.
Hivatalos találkozón fogadta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Julia Gross német és Claire Legras francia nagyköveteket.
Szuverenitási szürkezóna alakult ki a hidegháború végeztével: kiépült a magyar politika befolyásolására törekvő, külföldi érdekeket kiszolgáló médiatermékek és NGO-k hálózata. Ezek az alrendszerek a politikai szereplők hatáskörén kívül esnek, a titkosszolgálatok figyelmét pedig ritkán keltik fel. A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata, hogy ezt a szürkezónát kifehérítse.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal különös figyelmet szentel az európai parlamenti és önkormányzati választásoknak. Ennek érdekében együttműködést kezdeményezett
A hazaárulás egyszerre erkölcsi, jogi fogalom, ugyanakkor büntetőjogi kategória is, ezek pedig gyakran összemosódnak a köznyelvben – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Lánczi Tamás szerint a „valódi” szuverének azok, akik az európai szuverenitást és az európai nemzetállamok szuverenitását szeretnék felszámolni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Bayer show-ban arról is beszélt, hogy szerinte azok a szereplők, akik megpróbáltak beavatkozni a 2022-es választásba, az előttünk álló választásokat is befolyásolni akarják.
2024. február 15-én az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervezetével, a Velencei Bizottság delegációjával a szuverenitásvédelmi törvénnyel összefüggésben megbeszéléseket folytatott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás.