A Reuters hírügynökség 2024 júniusában feltárta, hogy az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériuma a koronavírus-járvány csúcspontján, több mint egy éven át összehangolt dezinformációs kampányokkal támadott olyan ázsiai és közel-keleti országokat, amelyek a kínai oltásokat is beépítették saját oltási programjukba. Bár a dezinformációs kísérleteket gazdasági érdekek vezérelték, alkalmasak voltak arra is, hogy a célország politikai-társadalmi rendjét destabilizálják, politikai erőviszonyait átformálják, kormányzatát hiteltelenítsék, cselekvőképességét korlátozzák, akár emberéletek árán is. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata kimutatta, hogy az ázsiai és közel-keleti kampányokhoz hasonló, azok mintázatát követő dezinformációs narratívák Magyarországon is jelen voltak a járvány idején.
Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a magyar hatóságok is hitelesítették a kínai COVID-vakcinákat, a magyar nyilvánosságban mégis jelen volt az a narratíva, mely igyekezett ezeket a vakcinákat rossz színben feltüntetni, a magyar társadalmat a használatától eltántorítani. A Hivatal megállapította, hogy hazánkban mind országosan ismert politikusok, mind a legolvasottabb sajtótermékek teret adtak a kínai vakcinát támadó oltásellenes narratívának, amely alkalmas volt a nemzetközi vakcina-beszerzésekbe és a járványügyi védekezésbe vetett bizalom, illetve az oltási stratégia eredményességének aláásására, valamint közvetlen politikai befolyásszerzésre is. Politikai oldalról a Demokratikus Koalíció (DK), a médiatermékek részéről pedig a 24.hu és az RTL Klub voltak a legaktívabb szereplők a dezinformációs kampányban.
A DK kommunikációjának alapját képezte az az állítás, miszerint nem ők, hanem a kormány okozza az oltások iránti bizalmatlanságot azzal, hogy kínai vakcinát is vásárolt. Ellenkampányuk során emberi jogi szempontokat is felvettek, azt állítva, hogy a veszélyes oltóanyagot erőszakkal akarják a lakosságra kényszeríteni. A párt végül még petíciót is indított a kínai vakcina betiltása érdekében.
A médiában zajló dezinformációs tevékenység egyik jellemző formája az volt, hogy a magyar sajtóban azok az orvosok és egészségügyi szakértők, akik támogatták a kínai vakcina alkalmazását, szinte alig kaptak hangot, szemben azokkal, akik annak lehetséges kockázatait hangsúlyozták. Emellett az oltóanyagok hatékonyságát több esetben manipulatív statisztikákon keresztül mutatták be.
A kínai vakcina elleni narratíva sikerét közvélemény-kutatások támasztják alá: az oltóanyaggal szembeni bizalmatlanság már annak forgalomba kerülése előtt markánsan jelen volt a magyar társadalomban, anélkül, hogy ezt bármilyen személyes vagy orvosi tapasztalat megalapozta volna.
Ezek a hatások egyértelműen sértették a szuverén magyar állam veszélyhelyzeti cselekvőképességét. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezért felhívja a figyelmet arra, hogy a nyilvánosságot és a politikai döntéshozatalt befolyásoló erőkkel (különösen a politikusok és a média képviselőivel) szemben jogos elvárás, hogy megfontoltan, felelősséggel kezeljék az általuk felkarolt témákat, mert az alapvető körültekintés elhagyásával könnyen belesodródhatnak egy külföldi érdekeltségű dezinformációs kampányba.