Az Európai Bizottság „demokráciapajzs” néven bejelentett javaslatcsomagja példátlan mértékben avatkozna be a tagállamok belső politikai folyamataiba. A brüsszeli tervek alapján egy olyan, politikai és médiaszereplőkből álló befolyásgyakorló hálózat kapna eurómilliárdokat és új cenzúrázási jogköröket, amelynek működése átláthatatlan, társadalmi legitimációja pedig hiányzik, mert egy politikai érdekkört szolgál.

A Bizottság 2027-re központosított „véleményfelügyeleti rendszert” építene ki, amely képes lenne kampányok láthatóságának korlátozására, online tartalmak eltüntetésére és politikai szereplők elhallgattatására – akár választási időszakban is. A mechanizmus lényegében Brüsszel kezébe adná a digitális nyilvánosság feletti ellenőrzést.

Különösen aggályos, hogy magyar európai parlamenti képviselők nyíltan sürgetik a rendszer tagországok ellen történő bevetését. A 2025. november 12-én tartott európai parlamenti vitán Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője – aki maga is részt vett a javaslatcsomag előkészítésében – elmondta: „a közvélemény befolyásolása [...] nemcsak külső szereplőktől érkezik, hanem a tagállamokon belülről is. [...] Ezért a pajzsnak a belső információs manipulációval szemben is fel kell lépnie”. Szerinte tehát a demokráciapajzsot nem csak a harmadik országok elleni védekezés érdekében, hanem az uniós tagállamokkal — tehát Magyarországgal — szemben is be kell vetni.

A demokráciapajzs így nem külső fenyegetésekkel szembeni védekezésre, hanem tagállamok – köztük hazánk – politikai folyamatainak befolyásolására szolgálhat. Ezen felül a Bizottság olyan politikai nyomásgyakorló szervezeteket és médiumokat finanszíroz, amelyek eltérítik a társadalmi vitákat, dezinformációkat terjesszenek, és propagálják a brüsszeli törekvéseket.

A brüsszeli véleményrendőrség felépítése súlyos szuverenitási kockázatot hordoz magában, és közvetlen fenyegetést jelent a magyar demokratikus folyamatokra.