Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tranzit Fesztiválon beszélgetett a szuverenitást érintő legfontosabb kérdésekről. Lánczi Tamás kiemelte: szükség van az átláthatósági törvényre, valamint arra is, hogy a Brüsszel által a politikai nyomásgyakorló szervezetek számára folyósított pénzekre a magyar közpénzügyi szabályok vonatkozzanak. Ezzel is kikényszerítve ezen pénzek átláthatóságát.

Magyarország elhagyta a „merjünk kicsik lenni” mentalitást

Arra a felvetésre, hogy jobban áll-e Magyarország a szuverenitását tekintve, mint 2022-ben, amikor korábban soha nem látott módon avatkoztak be külföldről a választásokba, Lánczi Tamás úgy reagált, hogy elsősorban 2010-hez érdemes viszonyítani, hogy igazán szembeötlő legyen a különbség, hiszen a korábbi, „merjünk kicsik lenni” mentalitástól eljutottunk oda, hogy Magyarország ma már a „főtáblán játszik”. Szerinte ugyanakkor a beavatkozási kísérletek egyáltalán nem szűntek meg, csupán a finanszírozói háttér változott az amerikai elnökválasztást követően. Donald Trump ugyanis több jelentős pénzcsapot elzárt már, de korántsem mindet. Példaként hozta fel a National Endowment for Democracy (NED) nevű szervezetet, amely a mai napig jelentős összegekből tevékenykedik.

Ami viszont egy másik komoly változás – mutatott rá –, hogy azok, akik korábban számos ország belügyeibe avatkoztak be különböző módokon, egyszerűen átköltöztek Brüsszelbe, és a USAID mintájára pénzügyi alapokat hoztak létre annak érdekében, hogy a politikai nyomásgyakorló tevékenységet finanszírozzák.

Lánczi Tamás emlékeztetett, a Magyar Országgyűlés előtt van az átláthatósági törvény, amely lehetőséget adhat arra, hogy Magyarország fellépjen ez ellen.

Gulyás Gergely szerint a kormány egyenes és világos álláspontot képvisel abban, hogy a fő hatalmat a magyar választópolgároknak kell gyakorolniuk, ellentétben a brüsszeli megközelítéssel, mely folyamatosan csökkenteni kívánja a nemzeti kormányok hatáskörét. „A küzdelem arról szól, hogy hogyan tudunk ellenállni a külföldi befolyásolási kísérleteknek” – fogalmazott a miniszter.

A brüsszeli elit birodalomépítést végez

A téma kapcsán Lánczi Tamás kifejtette, hogy az Európai Unióban birodalomépítés zajlik, amelyet a választóktól teljesen elszakadt transznacionális elit erőltet. Mint mondta, bármi történt a világban az elmúlt években, a brüsszeli elitnek mindig ugyanaz volt a válasza: több jogkört követelt magának, ez pedig katasztrofális következményekkel járt az európai emberek számára, hiszen látható, hogy az EU fő gazdasági riválisai, az Amerikai Egyesült Államok és Kína elhúztak mellette. A Hivatal elnöke rámutatott, Európát sosem egy birodalmi központ tette naggyá.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az amerikaiak tudják tartani a lépést Kínával, Európa azonban nem, ami annak fényében nem meglepő, hogy az öreg kontinens elvágta magát az orosz energiától, és két-háromszor többet fizet az energiáért, mint a riválisai. Gulyás Gergely megjegyezte, Brüsszel egyrészt nem képes érvényesíteni az érdekeit, másrészről viszont beleszól olyan kérdésekbe, amikhez korábban nem volt köze, méghozzá mindenféle jogalap nélkül.

Ezzel az unió a saját sírját ássa szerinte, az pedig, hogy Brüsszelt már az sem érdekli, hogy mi van a szerződésben, és figyelmen kívül hagyja az írott jogot. „Brüsszel nem Moszkva, de ha a joghoz való hozzáállást nézzük, már nincs nagy különbség” – szögezte le a tárcavezető.

Arra a felvetésre, hogy hogyan lehet védekezni a hazánkban is rendkívül aktív „ügynökhadsereggel” szemben, Lánczi Tamás elmondta, az elmúlt években legalább 23 milliárd forintot kaptak a nyomásgyakorló szervezetek „megbízási díjként”, de ezen kívül ott vannak még azok az összegek is, amelyek közvetlenül egyes személyekhez kerültek újságíróképzés, utaztatás, vagy éppen képzés formájában, tehát összességében egy ennél is nagyobb összegről beszélünk.

Aláhúzta viszont, hogy amennyiben a teljes képet szeretnénk látni, szükség van az átláthatósági törvényre. A Hivatal vezetője utalt arra, hogy a közelmúltban számos ország meghozta már ezeket a törvényeket, példaként említve Franciaországot és Szlovákiát. Véleménye szerint a politikai tevékenységet végző, magukat civilnek nevező szervezetekre ugyanazoknak a feltételeknek kellene vonatkozniuk, mint a politikai pártokra, amelyek nem fogadhatnak el külföldi pénzeket. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok már az 1938-ban hatályba lépett FARA törvénnyel kimondta ezt a szabályt, ami szerinte követendő példa.

Gulyás Gergely ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy „a modern világban a szuverenitásnak is vannak határai”, Brüsszelnek pedig meglehetősen hatékony eszközei vannak arra, hogy ellehetetlenítse az egyes tagállamok törvényhozása által hozott törvényeket. Ráadásul szerinte a médiafinanszírozás „még nehezebb ügy”. Példaként említette, hogy a 2017-es Stop Soros törvénycsomag esetében mindössze annyi jelent meg, hogy ha valaki külföldről kap pénzt, azt tüntesse fel, az Európai Bíróság azonban még ezt is elkaszálta. Ebből az következik szerinte, hogy az Országgyűlés jó eséllyel olyan szabályozást tud csak elfogadni, amit később el fognak lehetetleníteni. A fő probléma meglátása szerint, hogy az Európai Bizottság „a másik oldalon áll”, és ő maga támogatja ezeket az NGO-kat.

Lánczi Tamás erre úgy válaszolt, hogy szerinte nem az unió elvárásaihoz érdemes szabnia a kormánynak a lépéseit, majd megemlítette, hogy az általa vezetett hivatalt életre hívó szuverenitásvédelmi törvényt is nagy erőkkel támadják, és megpróbálják elkaszálni egy koncepciós eljárás keretein belül. A hálózat pedig eldöntötte, hogy mindenféle olyan jogszabálynak megpróbál majd keresztbe tenni, ami hazánk szuverenitását hivatott erősíteni.

A magyar közpénz-szabályozást ki kellene terjeszteni az Európai Bizottság által a nyomásgyakorló szervezeteknek osztott uniós közpénzekre is

A Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a Bizottság a különböző pénzügyi alapjaiból átláthatatlanul oszt ki pénzeket, ezt a gyakorlatot pedig sok országban kritizálják, mégsem adják ki a szerződéseket.

„Ebben európai adófizetői pénzek vannak, tehát ez közpénz. Magyarországon a közpénz elköltésére vannak nagyon-nagyon határozott és egyértelmű szabályok, és én azt gondolom, hogy ezt ki kell terjeszteni a brüsszeli Bizottság által közvetlenül adott és Magyarországon elköltött pénzekre is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ugyanazoknak az átláthatósági közpénz-szabályoknak kellene vonatkozniuk ezekre a pénzekre, mint amelyek a hazai közpénzekre.

Gulyás Gergely egyetértett abban, hogy a Bizottságból érkező pénzek valóban közpénzek, és szerinte a következő hét éves uniós költségvetés elfogadásakor lehet Magyarországnak lehetősége arra, hogy változtasson ezen a gyakorlaton, ugyanis azt tagállami jóváhagyás nélkül nem lehet elfogadtatni.

Használható-e hazánkban az „ügynök” kifejezés?

Átterve a következő témára, Lánczi Tamás elmondta, az ügynök kifejezés hazánkban egyfajta romantikus színezetet kap, még mindig a hidegháborús szemlélettel tekintünk rá, annak ellenére, hogy történt egy szemléletváltás, az amerikaiak megváltoztatták az ügynöktevékenységet, és elhozták a nyílt műveletek korát az 1990-es években.

Hozzátette, azok, akik ezt az ügynöki tevékenységet végzik, a védekezésüket rendre arra építik, hogy ők egyetértenek a hálózat által kitűzött célokkal, azonosulni tudnak velük. Szerinte ugyanakkor ez még ugyanúgy ügynöki tevékenység.

Gulyás Gergely azzal egészítette ezt ki, hogy szerinte a küzdelem lényege, hogy ne legyen jelentősége annak, hogy ki van kormányon egy tagállamban, a hálózati szereplőknek ugyanis az a legkedvezőbb, ha egy adott ország minden politikai ereje egyetért az ideológiai kérdésekben (pl. Ukrajna, migráció, LMBTQ-jogok).

Hozzátette, a magyar kormány kilóg ebből a sorból, ezért hazánkban elsősorban a kormányt kell legyőzniük, ehhez keresnek eszközöket.