A tét: Magyarország szuverenitása címmel rendezett konferenciát a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, amelyen beszédet mondott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Prof. Dr. Stumpf István alkotmányjogász, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja, valamint Dr. Horváth Attila alkotmánybíró, az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének oktatója. A konferencia a közelgő országgyűlési választások fényében járta körül a Magyarország szuverenitását érintő fenyegetéseket, különös tekintettel a brüsszeli birodalomépítési törekvésekre, illetve ennek jogi, intézményi hátterére.

Köszöntőjében Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy a háborúk korában élünk, amikor a szuverenitás megőrzése létkérdés. A pozíciójukat védő és a feltörekvő világhatalmak átrajzolják a térképeket és a befolyási övezeteket, miközben a nemzetközi politikát korábban stabilizáló szervezetek, mint az ENSZ vagy a NATO szerepe folyamatosan leértékelődik.

Szükség van az átláthatósági törvényre

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kifejtette: Magyarországon a nemzetnek van szuverenitása, nem az elitnek. Minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy az Európai Unió intézményrendszerét és bürokratáit valódi szuverenitással ruházzák fel, visszaélésként és korrupcióként kell értelmezni, amely csonkítja a nemzeti önrendelkezést. Arra is rámutatott, hogy a brüsszeli elit Volodimir Zelenszkij személyében egy állig felfegyverzett szövetségest is nyert magának. Elmondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megtalálta az ukránok nyomait a legnagyobb ellenzéki párt informatikai rendszerében, az adatbázisaikban, politikusaik személyi kapcsolataiban, továbbá feltárta, hogyan folytattak az ukrán titkosszolgálattal közösen, Magyarországgal szemben egy összehangolt dezinformációs kampányt. Az ukrán olajblokádra utalva a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy a külföldi beavatkozás puha eszközei mellett kemény eszközök is megjelentek. Az elmúlt években tapasztalható mind erősebb külföldről irányított nyomásgyakorló hálózatok politikai befolyásolási kísérletei bizonyították, hogy „szükség az átláthatósági törvényre” – fogalmazott Lánczi Tamás, aki biztos benne, hogy az újonnan összeülő Országgyűlés egyik első feladata lesz bővíteni a szuverenitás védelmének a rádiuszát és a lehetőségeit.

A nemzetállamoknak vissza kell venniük az irányítást Brüsszeltől

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadásában rávilágított, hogy a magyarországi országgyűlési választások tétje nemcsak hazánk, hanem a kontinens jövője szempontjából is óriási. Egy nemzeti, szuverén kormány az Európai Unióban „anomália, hiba a mátrixban”, a magyar választók áprilisi döntése pedig nagyban befolyásolhatja annak a küzdelemnek a kimenetelét, amely jelenleg Európa lelkéért zajlik.

Az alkotmányos értékek és intézmények uniós kisajátítása kapcsán Bóka János leszögezte, hogy Európa értékközösség, a brüsszeli intézmények szerint ugyanakkor a tagállamok ezen értékek meghatározását és kikényszerítését átengedték az EU-nak. Az európai együttműködés kritikus ponthoz érkezett, hiszen az uniós jog ma már nem ismer el olyan tagállami intézményt, amely kimondhatná, hogy eddig és ne tovább. Ez a megközelítés egyértelműen az Európai Egyesült Államok létrehozásának irányába mutat, amit Magyarország Kormánya nem néz ölbe tett kézzel – tette világossá a miniszter.

A tárcavezető előadásában részletezte a tagállami szuverenitást fenyegető két legjelentősebb veszélyt: az uniós intézmények lopakodó hatáskörbővítését, valamint az alkotmányos értékek és intézmények kisajátítását. Az első veszély kapcsán Magyarország Kormánya 2025-ben elindította az unió hatásköreinek rendszerszintű átvilágítását, amelynek eredményeit rövidesen közzéteszik. A vizsgálat elsődleges célja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatának részletes feltárása volt, de feltérképezte annak okait is, hogy a tagállami hatásköröket védő uniós eszközök miért nem érvényesülnek kellő hatékonysággal. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az EU a hatáskör-átruházás elvére épül, vagyis a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az uniós intézményeken keresztül együttműködni.

Az Európai Unió mély szerkezeti és morális válságban van

Stumpf István alkotmányjogász, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja vitaindító előadásában elmondta, hogy a valódi demokrácia két elválaszthatatlan, egymást feltételező erős pilléren, a nemzeti szuverenitáson és a jogállamiságon nyugszik. Ha azonban az egyiket a másik ellen fordítják, például a jogállamiság fogalmát politikai fegyverként használják a népakarat ellen, vagy amikor a szuverenitást elfojtják központi érdekek nevében, akkor a rendszer alapjai kezdenek repedezni. Márpedig ma pontosan ezt a mély szerkezeti és morális válságot figyelhetjük meg az Európai Unióban, ahol a jurisztokrácia átveszi az uralmat a választott vezetők felett, miközben rendszerszerűvé válik az európai jogi normák megsértése.

A szuverenitás megőrzése az állam alkotmányos kötelezettsége

Dr. Horváth Attila alkotmánybíró záróelőadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény kimondja, rendelkezéseit a történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Ennek valódi gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy a szóban forgó vívmányok a jogrendszer olyan fundamentális elemei, amelyeket az uniós jogalkotó sem korlátozhat. Horváth Attila emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja világos a szuverenitás megőrzésének kérdésében: az Európai Unióval közös hatáskörök gyakorlása nem eredményezheti azt, hogy a nép elveszíti a végső ellenőrzés lehetőségét a közhatalom megvalósulása felett.