SzuverenitásFigyelő – 2026. 02. 27. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! Február 6-a óta nincs fizikai, műszaki akadálya a Barátság kőolajvezeték újraindításának, kizárólag az ukrán kormányzat nyomásgyakorlást célzó, politikai döntése miatt nem érkezik kőolaj Magyarországra és Szlovákiába. A szállítás leállítása összefügg Magyarország vétójával a hadviselő ország EU-tagságát illetően. Ebben a helyzetben Brüsszel nem a saját tagállamai, hanem Ukrajna mellé állt, ami ellentmond az uniós szolidaritás elvének, és alapjaiban kérdőjelezi meg az Európai Uniót. Az uniós elit Ukrajna gyors felvételét politikai célnak tekinti, ám az gazdasági, katonai és intézményi kockázatokat hordoz magában: Európa belesodródhat egy Oroszországgal vívott háborúba, és erre egyáltalán nincs felkészülve. A Szuverén podcast tizennegyedik részében Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Ugrósdy Mártonnal, a miniszterelnök politikai igazgatói irodáját vezető helyettes államtitkárral beszélgetett.

Olyan óriásvállalatok is bejelentkeztek Ukrajna háború utáni helyreállítására, mint a BlackRock, Volodimir Zelenszkij megbízottjai már találkoztak is a cég képviselőivel. A háború utáni folyamatokba ugyanakkor a vagyonukat folyamatosan növelő ukrán oligarchák is bele kívánnak majd szólni, ami számtalan konfliktust generálhat. Miért problémás, hogy a brüsszeli elit a befagyasztott orosz vagyont költené az ukrajnai rekonstrukcióra? Mi az oka annak, hogy az EU vezetése továbbra is makacsul kitart a háború folytatása mellett? A Védvonal podcast harmadik adásában többek között erről beszélgetett Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója Bernek Ágnes geopolitikai szakértővel, a BME Közgazdaságtan Tanszékének oktatójával.

KÜLFÖLDRŐL FINANSZÍROZOTT NYOMÁSGYAKORLÓ SZERVEZETEK ARRA KÉSZÜLNEK, HOGY MEGKÉRDŐJELEZZÉK A MAGYAR VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉT

A Szuverenitásvédelmi Hivatal által feltárt mintázatok és információk azt mutatják, hogy nemzetközi politikai nyomásgyakorló központokból koordinálják annak a dezinformációs műveletnek az előkészületeit, amely a magyarországi választás törvényességének megkérdőjelezésére irányul. Elkezdték felépíteni a narratívát, amely a kormányt választási csalással vádolja, és azt terjeszti, hogy vereség esetén sem adná át a hatalmat. Az akcióhoz külföldről finanszírozott szervezetek aktivistákat toboroznak és képeznek ki esetleges mozgósítás céljából, amennyiben a választás eredménye nem a finanszírozók vagy támogatók elvárásai szerint alakulna. A hivatal felhívja a figyelmet, hogy aki arra készül, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy azzal fenyegetve megváltoztassa, az bűncselekményt követ el.

A HÁBORÚPÁRTI ÉRDEKCSOPORTOK CÉLKERESZTJÉBE KERÜLHET A MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁS

Bizonyos nyugat-európai hadiipari és energetikai érdekcsoportok számottevő profitra tesznek szert az orosz–ukrán háborúból. Fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy e körök – akár pártokba beépülve – megpróbálnak beavatkozni a 2026-os magyar országgyűlési választásba, mivel hazánk következetesen békepárti, diplomáciai rendezést sürgető álláspontja ellentétes az üzleti érdekeikkel. A Tisza Párt egyes politikusai, például Orbán Anita, a párt külügyi vezetője és Kapitány István, a tömörülés energetikai szakértője a szóban forgó külföldi lobbicsoportokhoz köthetők. Ezek az erők egy olyan kormány hatalomra segítésében érdekeltek, amely támogatja az orosz energiahordozókról való leválást, az európai fegyvergyártás felpörgetését, Ukrajna felfegyverzését, valamint a háborús konfliktus további eszkalációját.

Miért különösen fontos, hogy hazánk már a kezdetektől fogva részt vesz az amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács munkájában? Milyen jövő vár az olyan globális intézményekre, mint az ENSZ vagy a WHO? És milyen feltételek szükségesek az amerikai–európai együttműködés helyreállításához? A szuverenitás védvonalai című programsorozat legújabb részében ezekről a kérdésekről beszélgetett Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője, valamint Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Négy éve indította meg Oroszország az ukrajnai háborút. Ma már tudjuk, hogy meg lehetett volna állítani, de nyugati érdekkörök és bábjaik megakadályozták a békekötést – hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke. Ugyanezek az érdekkörök azóta is a legsötétebb háborús hazugságokkal traktálják a nyugati közvéleményt azért, hogy az európai országokat „becsalogassák” a háborúba. Európai vezetők nyíltan beszélnek nyugati katonák ukrajnai bevetéséről, egy Oroszország ellen vívandó háború elkerülhetetlenségéről és a konfliktus vég nélküli támogatásáról. Aki megpróbálja tagadni, kisebbíteni a nyugati háborús készülődés valóságát, az félrevezeti az embereket, és hozzájárul ahhoz, hogy hazánk belesodródjon egy az egész kontinensre kiterjedő katonai konfliktusba. A szuverén Magyarország elemi érdeke ennek a háborúnak a mielőbbi lezárása.