Magyarország ellen – az orosz-ukrán háborúval, illetve Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő, a brüsszeli fősodorral ellentétes döntései és álláspontja miatt – évek óta nyomásgyakorló akciókat folytat az uniós elit, az ukrán állami szereplők és titkosszolgálatok, valamint hazai politikai szövetségeseik. Ezeknek a beavatkozási kísérleteknek több formáját is koordináltan, egymásra épülve, kommunikációs, jogi, gazdasági és politikai eszközöket felhasználva alkalmazzák. A brüsszeli cél a háború kezdete óta nem változott: Magyarország igazodjon, rendelődjön alá az Európai Bizottság és az uniós elit által megszabott politikai iránynak, és mondjon le külpolitikai és energetikai szuverenitásáról.

Az ukrán vezetés és maga az ukrán elnök is a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlás leghatékonyabb eszközének tekintette az Oroszországból érkező kőolajszállítás jogi, politikai és hadászati eszközökkel történő szabotálását. Az ukrán fél részéről folyamatossá vált a kőolajtranzit akadályozásával, bénításával vagy az annak teljes megsemmisítésével való fenyegetés.

Ukrajnai kötődésű politikai nyomásgyakorló szervezetek is aktiválták magukat. Az elmúlt években szisztematikusan lobbiztak Brüsszelben az Oroszországból származó fosszilis energiahordozók használatának betiltásáért, közben a tagállamokra is nyomást gyakoroltak, hogy elérjék céljukat. Befolyásuk az uniós döntéshozatalban az elmúlt években nőtt, követeléseiket az Európai Bizottság beépítette az Oroszország elleni szankciós csomagokba.

A Barátság kőolajvezeték elleni augusztus 22-i támadás tovább fokozta a nyilvánosságon, a médián keresztül zajló nyomásgyakorlást. A transzatlanti pénzalapokból, támogatási keretekből és az Európai Bizottság programjaiból finanszírozott sajtóorgánumok és közéleti szereplők egységes, az ukrán álláspontot és a szabotázs-akciót legitimáló, a szuverén magyar döntéshozatalt, az érvényben lévő uniós és államközi szerződéseket figyelmen kívül hagyó politikai diktátumokat artikuláltak. A kőolajvezeték elleni támadás célja kettős volt: tényleges károkozás a magyar és szlovák kőolajellátásban. Továbbá az ukrán vezetés narratívájának kontrollált, kontextualizált, a céljaiknak megfelelő megjelenés biztosítása a legkülönbözőbb, nagy hatású hálózati szereplőkön keresztül. A közösségi platformokon közzétett tartalmakban megjelenő vélemények egyértelművé teszik: az ukrán háborús érdek mindent felülír. A külföldről finanszírozott szereplők egyeztetett módon, propagandisztikus céllal az ukrán álláspontot sulykolják a magyar nyilvánosságban. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által bemutatott vélemények nem csak ezen személyek, hanem a teljes, Magyarországon aktív nyomásgyakorló média sajátjai, amelyeket különböző, akár burkolt formában is sugalmaznak.

A magyar energiapolitikával kapcsolatos kormányzati döntés egyértelmű, érvényes és jogilag rendezett. A magyar kormány döntésének megtámadása, valamint az erre épülő kampány célja, hogy Magyarország Ukrajna-politikájában változást kényszerítsen ki, továbbá a magyar szuverenitás védelmét és a nemzeti érdek érvényesítését a magyar nyilvánosság előtt morálisan igazolhatatlannak tüntesse fel. Ezáltal a magyar álláspontot és stratégiai döntést illegitimmé tegye, és így lépéseket tegyen arra vonatkozóan, hogy politikai előnyhöz juttassa a választási kampányban a Kijevvel és Brüsszel szövetséges pártokat. Az ilyen jellegű beavatkozások az elmúlt években visszatérően ismétlődtek, tervezettségük és végrehajtásuk precizitása mögöttes műveleti logikát feltételez.