A Joe Biden vezette adminisztráció a belföldi terrorizmus elleni védekezést a szólásszabadság korlátozására és nemzetközi médiacenzúra-rendszer létrehozására használta fel.
A Biden-kormányzat 2021 júniusában a belföldi terrorizmus elleni új nemzetstratégiai tervet hirdetett meg, amelynek céljáról a kormányzat azt állította, hogy a korábbinál hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a szélsőséges fenyegetésekkel szemben.
A stratégiát csak idén áprilisban hozták nyilvánosságra, a titkosítás alól feloldott dokumentumból azonban kiderül: a Biden-kormányzat tervei valójában a szólásszabadság látványos korlátozására irányultak, céljuk pedig egy nemzetközi médiacenzúra-rendszer létrehozása volt dezinformáció elleni harcnak álcázva.
A dezinformáció elleni fellépés valójában a Biden-adminisztráció belpolitikai ellenfeleinek stigmatizálására szolgált. A stratégia egyik alapvetése az volt, hogy a belföldi terrorizmust összemossák a progresszív, globalista ideológiával össze nem egyeztethető véleményekkel, ennek érdekében „fekete kampányokkal” próbálták megbélyegezni a Biden-kormányzat által kártékonynak ítélt narratívákat. Ezt jól jelzi, hogy az új nemzetstratégia meghirdetése után az FBI-nál megduplázódtak a belföldi terrorizmus gyanúja miatt indított nyomozások.
A stratégia egyik alapvetése az volt, hogy a belföldi terrorizmust és a konzervatív politikai szereplőket összemossák. A cél: a nem mainstream, de a közösségi médiában hangsúlyosan jelen lévő konzervatív narratívák cenzúrázása, felszámolása. Donald Trump támogatóit potenciális terroristaként, jövőbeli terrorcselekmények elkövetőiként jelölték meg. Ezt a réteget radikalizálódásra fokozottan hajlamosnak tartotta a Biden-kormányzat. A stratégia nem közvetlenül a nyilvánosságot célozta meg, a dokumentum a nemzetbiztonsági szervek percepciójának áthangolását szolgálta. Végrehajtásába a közösségi médiaplatformokat is bevonták, azt kommunikálva feléjük, hogy a konzervatív vélemények eltávolítása nemzetbiztonsági érdek.
A tervet a Biden-kormányzat nemzetközi szinten is megpróbálta megvalósítani, ennek érdekében külföldi kormányokat és információs szolgálatokat is megpróbált bevonni az adatgyűjtésbe, valamint arra is kísérletet tett, hogy a megszerzett tapasztalatokat a külügyminisztériumon és a USAID-en keresztül a civil szférával is megossza.