Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ismertette az Európai Unió hatásköreinek átvizsgálásának céljait: 1. Az Európai Unió lopakodó hatáskörbővítésének feltérképezése. 2. A hatáskörök potenciális revíziója: annak vizsgálata, hogy a megfelelő helyen vannak-e az egyes konkrét hatáskörök a gazdaságpolitika és az energiapolitika területén. 3. Annak elemzése, hogy az alapító szerződésekben lefektetett fékek és ellensúlyok miért hatástalanok a gyakorlatban, és milyen eszközöket kellene a tagállamoknak biztosítani ahhoz, hogy fel tudjanak lépni a jogellenes lopakodó hatáskörbővítéssel szemben.

Lánczi Tamás, a Szuverenitási Hivatal elnöke elmondta: az Európai Unió alkotmányos puccsot hajt végre a tagállamaival szemben, az Európai Bizottság a tagállamokat megkerülve hoz meg olyan döntéseket, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak. Ez történt akkor is, amikor a Bizottság az orosz energiahordozók behozatalának tilalmát kereskedelempolitikai intézkedésként minősített többséggel átnyomta az Európai Tanácson, miközben nyilvánvalóan egy újabb szankcióról van szó, aminek kivetéséhez a tagállamok egyhangú döntése szükséges. Ezt a jogászok által "címkézési csalásnak" nevezett jogellenes lépést Magyarország megtámadta, az Európai Unió Bíróságához fordulva. Magyarországon, és a közép-európai régióban az orosz energiahordozókról való leválás ugyanis nem csak energiaár-problémát jelent, hanem ellátásbiztonsági problémát is. Az orosz energiaimport tilalmával az Európai Unió földgáz tekintetében kiszolgáltatja magát az Amerikai Egyesült Államoknak - annak az Egyesült Államoknak, amelyik ellen most kereskedelmi háborúba akar kezdeni Brüsszel.

Bóka János miniszter szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a nemzetállamok vezetőit hová kötik a politikai lojalitások - az őt megválasztó politikai közösséghez vagy az Európai Unió intézményeihez. Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy az Európai Unió véleményezze a nemzeti parlamenti választások eredményét, hogy beavatkozzon a demokratikus döntéshozatali mechanizmusokba - ma azonban az Európai Bizottság akarja eldönteni, hogy ki indulhat egy választáson, hogy a választás tisztességes volt-e, hogy miről szólhat a politikai vita, sőt, még azt is, hogy a vitában ki mit mondhat ("demokráciapajzs"). Az Európai Unió semmibe veszi a tagállamok szuverenitását és a demokratikus döntéshozást próbálja befolyásolni. Ha az Európai Bizottságnak a "demokráciapajzs" cenzúrájával sikerül meghekkelnie a tagállami demokratikus akaratképzési folyamatokat, akkor a tagállamok eszköztelenek maradnak a Brüsszel folytatott politikai küzdelemben.

Magyarország és az Európai Unió között a legélesebb jogi és politikai konfliktust a migrációs ügycsoport adja. Magyarország szerint az Európai Unió nem várhatja el egyetlen tagállamától sem, hogy a társadalmi szerkezetét alapvetően és visszafordíthatatlanul megváltoztató döntésekben részt vegyen és hogy lemondjon a külső határainak ellenőrzéséről. A magyar kormány kiáll amellett, hogy Magyarországnak szuverén jogköre annak eldöntése, hogy milyen migrációs politikát folytat.

Az európai uniós elit az ukrán „Jóléti Tervvel", az abban szereplő 1500 milliárd dollárral - amely összeg egyébként nagyjából megegyezik az egész Európai Unió hét éves költségvetésével - akar magának vásárolni még néhány évet Brüsszelben.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzését az Európai Bizottság "demokráciapajzsáról" itt olvashatja.