Magyarország szempontjai elsőbbséget élveznek a külföldi érdekekkel szemben, és a nemzeti érdekérvényesítésnek akkor is helye van az Európai Unióban, ha az konfliktusokkal jár – ez derül ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásából. A lakosság meggyőződése, hogy – a külföldről diktált progresszív trendek követése helyett – Magyarországnak a saját útját kell járnia, amelynek előfeltétele az ország szuverén mozgásterének megőrzése.

A kutatás alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a társadalom – a külföldről finanszírozott, idegen érdekek elsődlegességét hirdető politikai nyomásgyakorlási kísérletek ellenére – azt az elvárást fogalmazza meg, hogy a kormányzás fókuszát a jövőben is a nemzeti érdekek határozzák meg. A megkérdezettek túlnyomó többsége (81 százaléka) számára fontosabb Magyarország érdeke más országok szempontjainál, valamint 81 százalékuk úgy gondolja, hogy Magyarországnak akkor is a magyarok érdekeit kell képviselnie az Európai Unióban, ha az konfliktusokkal jár.

A magyarok erős szuverenitáspárti attitűdjére és a nemzeti függetlenség iránti elkötelezettségére utal, hogy a döntő többség a magyar politikusok kötelességeként definiálja a nemzeti függetlenség védelmezését (82 százalék), továbbá úgy véli, hogy Magyarországnak mások követése helyett a saját útját kell járnia, hogy megmaradjon (70 százalék). A válaszadók közel háromnegyede (72 százaléka) szerint hazánknak mindig többet kell küzdenie a megmaradásért, mint a nyugati országoknak, ennek ellenére a megkérdezettek 74 százaléka valószínűsíti, hogy országunk ezer év múlva is létezni fog.