SzuverenitásFigyelő – 2026. 03. 27. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! A Szuverén podcast tizennyolcadik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a közel-keleti és az orosz–ukrán háborúról, valamint Európa geopolitikai helyzetéről beszélgetett Demkó Attila biztonságpolitikai szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete Stratégiai jövők kutatási programjának vezetőjével. Az iráni háborúról szóló hírek tele vannak ellentmondással: egyszerre zajlanak katonai műveletek és diplomáciai tárgyalások, miközben nem világos, hogy mi az Egyesült Államok célja. A konfliktus azonban nemcsak Iránról szól, hanem egy szélesebb geopolitikai játszma része, amely illeszkedik a Kína elleni stratégiai lépések sorozatába. A Hormuzi-szoros Teherán általi lezárásának lehetősége globális energiaválságot idézhet elő, ebben a helyzetben pedig az orosz energiahordozókról való leválás végzetes lehet Európa számára. Az ukrajnai háború kapcsán szóba került, hogy katonailag a front stabilizálódott, az ország gazdaságilag azonban teljesen az Európai Unió támogatásától függ.

ÜGYNÖKBOTRÁNY: KÜLFÖLDI TITKOSSZOLGÁLATOKKAL MŰKÖDIK EGYÜTT PANYI SZABOLCS

Hol húzódik a határ újságírás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő tevékenység között? És mit árul el a Panyi Szabolcs körüli botrány a háttérben működő hálózatokról? Hogyan alakul át a világrend, és miért szorul háttérbe Ukrajna az Egyesült Államok globális ügyei között? Képes-e Európa önálló erőközpontként fellépni, vagy végleg elveszíti geopolitikai súlyát? Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Védvonal podcast hetedik részében Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója és Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete programvezetője.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a magyarországi politikai nyomásgyakorlás és dezinformációs kampányok vizsgálata során az Európai Bizottság és az Egyesült Államok demokrata hátterű megbízói által finanszírozott és mozgatott hálózati személyként azonosította Panyi Szabolcsot. A saját bevallása szerint külföldi titkosszolgálatokkal együttműködő Panyihoz kapcsolódó szervezetek szintén a transzatlanti nyomásgyakorló hálózatnak a részei. A Szuverenitásvédelmi Hivatal értékelése szerint Panyi ebben a rendszerben nem önálló szereplőként, hanem egy nemzetközi politikai és média-infrastruktúra végrehajtójaként jelenik meg. A körülötte kirajzolódó kapcsolatrendszer nem egy független újságíró pályaívét, hanem egy politikai nyomásgyakorlást folytató hálózati személy portréját mutatja.

HOGYAN VÁLT MAGYARORSZÁG A SZUVERENISTA POLITIKA ÉLLOVASÁVÁ EURÓPÁBAN?

Az európai politika legmeghatározóbb törésvonala ma a szuverenisták és a globalisták közötti ellentét. A két szemlélet nem csupán intézményi kérdésekben ütközik, hanem a társadalom jövőjéről alkotott képben is alapvetően különbözik. A következő évek elhozhatják a szuverenista fordulatot? Ábránd vagy reális forgatókönyv a nemzetek feletti, egységes Európa elképzelése? És milyen szerepet játszik ebben Brüsszel: azokat a politikai erőket támogatja, amelyek a globalista programot képviselik, és a mélyebb integráció felé terelnék az uniót? A szuverenitás védvonalai programsorozat következő részében Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet igazgatóját és Petri Bernadettet, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztost kérdeztük.

Az Ukrajnából érkező élelmiszerek a legtöbb esetben nem felelnek meg az Európai Unió szigorú élelmiszer-biztonsági előírásainak, mégis megjelennek a közösség piacain. Ráadásul ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz, a hadviselő ország akár tízéves moratóriumot is kaphatna a vonatkozó szabályok teljes körű betartására. Hogyan hatna mindez az Európai Unió agrárpiacára? Milyen következményekkel járna az uniós gazdák számára, akik már most is erős versenynyomás alatt állnak? Milyen kockázatokat jelentene mindez a fogyasztóknak? És kik a helyzet nyertesei? A szuverenitás védvonalai programsorozat legújabb részében Cseh Tibor Andrással, a Magosz főtitkárával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara európai uniós agrárstratégiáért és külkapcsolatokért felelős alelnökével és Sebestyén Gézával, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjével ezekről a kérdésekről beszélgettünk.