SzuverenitásFigyelő – 2026. 01. 09. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! A Szuverén podcast hetedik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Hortay Olivérrel, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjével beszélgetett arról, hogy az energiaszuverenitás meghatározó tényezője a geopolitikának, ennek lenyomata Donald Trump venezuelai akciója is. A brüsszeli vezetés elítélte az amerikai lépést, pedig az Európai Unió legnagyobb földgázbeszállítója éppen az Egyesült Államok. Szóba került az is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: a testület fő célja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása, fegyverekkel való ellátása, valamint az orosz energiahordozókról való leválás. Ehhez elképesztő mennyiségű pénzt kell beszedniük az európai országok lakosságától, főként adóemelés és más megszorítások formájában. Ezért támadja Brüsszel folyamatosan az alacsony adókat Magyarországon, és ezért támogatja az áprilisi országgyűlési választáson a Tisza Pártot, amely elkötelezte magát a brüsszeli adóemelési politika végrehajtása mellett.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy amikor hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor „nem kicsi szuverenitásról mondott le az ország, hanem egy nagyon nagy szuverenitásról mondott le Magyarország”. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet közösségi oldalán, hogy az alaptörvény világosan fogalmaz: Magyarország semmilyen szuverenitásáról nem mondott le. Bizonyos hatásköröket a többi uniós országgal közösen gyakorol. Ez nem egyszerűen nyelvbotlás vagy tévedés. Ez a „merjünk kicsik lenni” hozzáállás, ez Magyarország politikai alárendeltségének bejelentése. Aki így gondolkodik, az szó nélkül fog végrehajtani minden brüsszeli diktátumot – legyen szó adóemelésről, a rezsicsökkentés eltörléséről, a migránsok beengedéséről vagy a háború támogatásáról.

MAGYAR LAKOSSÁG: NINCS HELYE KÜLFÖLDI TÖBBSÉGI TULAJDONNAK A STRATÉGIAI ÁGAZATOKBAN

Az alapvető ágazatokat (például élelmiszeripar, kiskereskedelem, energiaszektor) a lakosság szerint hazai kézben kell tartani, a külföldi többségi tulajdon szuverenitási kockázatot jelent – állapítható meg a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásból. A társadalom reálisan méri fel a gazdasági szuverenitást fenyegető veszélyeket: a nemzeti tulajdon erősíti Magyarország ellenálló képességét, az idegen stratégiai befolyás az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó szektorokban növeli a kiszolgáltatottságot.

A KÖZVÉLEMÉNY SZERINT A SZUVERENITÁS MEGŐRZÉSE A MAGYAR MEGMARADÁS ZÁLOGA

Hazánk szempontjai elsőbbséget élveznek a külföldi érdekekkel szemben, és a nemzeti érdekérvényesítésnek akkor is helye van az Európai Unióban, ha az konfliktusokkal jár – ez derül ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült felmérésből. A lakosság meggyőződése, hogy Magyarországnak – a külföldről diktált progresszív trendek követése helyett – a saját útját kell járnia, amelynek előfeltétele az ország szuverén mozgásterének megőrzése.

HAZASZERETET, NEMZETI BÜSZKESÉG, CSALÁD: A MAGYAROK ELKÖTELEZETTEK A HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKEK MELLETT

A megkérdezettek túlnyomó többsége büszke a magyarságára és fontosnak tartja a hazaszeretetet. Nem a brüsszeli elit által erőltetett ideológiai prioritások, hanem a család intézménye és a nemzet iránti elkötelezettség vált megkerülhetetlen jelentőségűvé a magyarok életében. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság elvárja az államtól, gondoskodjon a magyar emberek és mindazon kulturális, gazdasági, társadalmi értékek, illetve hagyományok védelméről, amelyek hazánkhoz köthetők.

Miközben az Európai Unió progresszív vezetése a tagállami szuverenitás szisztematikus leépítésén dolgozik, a magyarok a legmeghatározóbb közéleti témákban – mint a rezsi, az illegális migráció, a kábítószer-használat és -kereskedelem szabályozása – nem bíznák Brüsszelre a döntés jogát. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült felmérés arra is rávilágít, hogy a lakosság elutasítóan viszonyul az Európai Bizottság és a nyomásgyakorló szervezetek által erőltetett progresszív politikai prioritásokhoz is: a polgárok a genderideológia iskolai oktatása helyett egyértelműen a hazafias nevelésre helyeznék a hangsúlyt.