A megkérdezettek túlnyomó többsége büszke a magyarságára és fontosnak tartja a hazaszeretetet. Nem a brüsszeli elit által erőltetett ideológiai prioritások, hanem a család intézménye és a nemzet iránti elkötelezettség vált megkerülhetetlen jelentőségűvé a magyarok életében. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság elvárja az államtól, hogy gondoskodjon a magyar emberek és mindazon kulturális, gazdasági, társadalmi értékek, illetve hagyományok védelméről, amelyek hazánkhoz köthetők.

Magyarország hosszú ideje heves támadásoknak van kitéve Brüsszel és a nemzetközi nyomásgyakorló hálózat részéről, amiért következetesen kiáll a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek mellett. A globalista politikai törekvések célja, hogy a nemzetállamok – az egyedi társadalmi, kulturális és gazdasági jellemzőiktől megfosztva – betagozódjanak egy multikulturális brüsszeli vezetésű birodalomba. A kutatási adatok rávilágítanak, hogy a lakosság identitástudata vitathatatlanul Magyarországhoz, és nem egy szupranacionális struktúrához kötődik. A válaszadók 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy büszke magyarságára, továbbá 10-ből 9 magyar úgy érzi, hogy életében fontos szerepet tölt be a hazaszeretet. A család (97 százalék) és a nemzet (85 százalék) jelentősége szintén megkérdőjelezhetetlen a lakosság körében.

A veszélyek korában (migrációs krízis, pandémia, háború) a hagyományos értékek támaszként jelennek meg a polgárok szemében, ezért nem meglepő, hogy a közvélemény azt az egyértelmű elvárást fogalmazza meg, hogy az állam – a magyar emberek mellett – védje meg azokat az értékeket, amelyek elválaszthatatlanul Magyarországhoz kapcsolódnak. Ennek megfelelően a válaszadók elsöprő többsége nélkülözhetetlennek tartja a hazai természeti kincsek (98 százalék), a műemlékek és a magyar anyanyelv (97-97 százalék), továbbá a hazai termékek (95 százalék) állami védelmét. Ezenfelül a lakosság döntő hányada szerint Magyarországnak világszerte gondoskodnia kell saját állampolgárai (92 százalék) és a külhoni magyarok érdekeinek védelméről (83 százalék), valamint a hagyományos családkép (81 százalék) és a keresztény hagyományok (73 százalék) megőrzéséről.