A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta, hogyan számolt be a hazai média a magyar, illetve az ukrán hatóságok által megfogalmazott kémvádakról. Egyértelműen megállapítható, hogy a külföldről finanszírozott médiatermékek egy köre összehangoltan az ukrán titkosszolgálati narratívát erősítő kifejezéseket használja.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat május 9-én közölte, hogy Magyarország érdekében végzett kémkedéssel vádol két kárpátaljai magyar állampolgárt. Ez alapján egy összehangolt nemzetközi dezinformációs kampány indult Magyarországgal szemben, amelyben hazai politikai szereplők és médiatermékek is részt vettek. Ezt követően a magyar kormány bejelentette, hogy kiutasított két diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet, később pedig kitoloncolt egy harmadikat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy a külföldről finanszírozott, politikai nyomásgyakorlást folytató és dezinformációs kampányokban is részt vevő médiatermékek összehangoltan az ukrán titkosszolgálati narratívát erősítő kifejezéseket használják a fenti eseménysorozat kapcsán.

Az ukrán katonai titkosszolgálat közlését mind a tartalom, mind a szóhasználat tekintetében változtatás nélkül átvették, tényként kezelték és terjesztették. Az ukránok által kémkedéssel gyanúsított személyek esetében a „magyar kém”, „magyar katonai kémhálózat”, „ügynök”, „ellenséges magyar kém” kifejezéseket használták. Fontos körülmény, hogy ezt az akciót az ukrán szervek egy Magyarország elleni sokkszerű dezinformációs kampányhoz használták fel, és ezek a médiatermékek is aktívan részt vettek a dezinformációk magyarországi terjesztésében.

Eközben a Magyarországról kiutasított, diplomáciai fedésben kémtevékenységet folytató ukránok esetében tudatosan kerülik a magyar állami szervek vádjának megerősítését, és az ukrán állam érdekei szempontjából kedvezően fogalmaznak. A magyar hatóságok által kémkedéssel gyanúsított személyek esetében a „diplomata”, „személy”, „ukrán állampolgár”, „kémnek nevezett diplomata”, illetve „állítólagos hírszerző” kifejezéseket használták.

Ukrajna az elmúlt hetekben Magyarország szuverenitását súlyosan sértő módon gyakorol befolyást külföldről finanszírozott médiatermékeken keresztül. Az ukrán dezinformációs propagandakampányok célja, hogy a magyar emberek ne hozhassanak szuverén döntést Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.