SzuverenitásFigyelő – 2026. 02. 20. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! A Szuverén podcast tizenharmadik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a Transparency International nemrég közétett korrupcióérzékelési rangsora kapcsán arról beszélgetett, hogy az index nem tényleges korrupciót, hanem szubjektív érzékelést mér, ráadásul más tanulmányok újrahasznosításával, vitatható módszertannal készül. A szervezet finanszírozói befolyásolják a rangsort, a legnagyobb donorok kerülnek az előkelőbb helyekre, vagyis a támogatás egyfajta „polcpénznek” tekinthető. Az index az évek folyamán politikai eszközzé vált, amelyre uniós döntéseket alapoznak, és amely Magyarország ellen is felhasználható. Az adásban szóba került még, hogy a pártok népszerűségét mérő közvélemény-kutatások manipulációs, nyomásgyakorló eszközként is bevethetők a politikai versenyben, továbbá az is, hogy a müncheni biztonsági konferencián felszólaló háborúpárti európai elit támogatottsága történelmi mélypontra zuhant.

Reális cél egy közös európai hadsereg létrehozása? Képes lenne Európa önálló haderőt fenntartani a jelenlegi gazdasági és ipari környezetben? Hogyan használná fel Brüsszel az ukrajnai háború fenyegetését a központosításra? A Védvonal podcast második adásában Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója a közös európai hadsereg víziójáról és annak kockázatairól beszélgetett Koskovics Zoltánnal, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzőjével.

ERSTE STIFTUNG, A GLOBALISTA NYOMÁSGYAKORLÓ INFRASTRUKTÚRA FINANSZÍROZÓJA

Az Erste Stiftung az Erste Bank legnagyobb tulajdonosa és a cégcsoport által végzett nyomásgyakorló tevékenység fő megvalósítója. A bécsi székhelyű alapítvány hosszú évek óta támogatja a progresszív ideológiák terjesztését, 2018-ban – a Soros György-féle Open Society Foundationszel közösen – részt vett a globalista hálózat forráselosztásában egyre fontosabb szerepet játszó Civitates alap létrehozásában is. A Tisza Párt hálózati kötődését Tanács Zoltán, a párt programalkotási szakembere, valamint Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője Erstével korábban fennálló kapcsolata is igazolja.

A HÁLÓZATI SAJTÓ ISMÉT AZON MUNKÁLKODIK, HOGY ALÁÁSSA MAGYARORSZÁG SZUVERÉN ENERGIAPOLITIKÁJÁT

Újra a Brüsszelből pénzelt bolgár „kutatóintézetre” hivatkozva támadja a független magyar energiapolitikát a hálózati sajtó – hívta fel a figyelmet Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke közösségi oldalán. A bolgár Center for the Study of Democracy, mint ahogy arra a Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi elemzésében rámutatott, egyike azoknak a kutatóközpontnak álcázott pénznyelő szervezeteknek, amelyek a bőkezű támogatásért cserébe jelentéseikkel az Európai Bizottság narratívájának építésén dolgoznak. A Brüsszel által finanszírozott szervezet manipulatív jelentéseivel, illetve dezinformációs tevékenységével – a hálózati sajtót kihasználva – nyíltan beavatkozik a magyar energiapolitikába.

Miért erőlteti Brüsszel Ukrajna gyorsított csatlakozását? Miért hunynak szemet afelett az uniós vezetők, hogy Kijev Magyarországot fenyegeti? A kelet-európai országgal együtt a háborút is importálná az Európai Unióba Brüsszel? Vajon képes lesz Ukrajna visszafizetni azt a 90 milliárd eurós kölcsönt, amelyet – Magyarország, Szlovákia és Csehország kivételével – a tagállamok közös hitelfelvétel formájában nyújtanak neki? A szuverenitás védvonalai programsorozat következő részében többek között ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat Lajkó Fannival, az Alapjogokért Központ elemzőjével.

A rezsivédelem lényege, hogy a magyar családok megfizethető áron kapják az energiát. Az Európai Bizottság azonban egységes európai energiapiacot hozna létre, ahol a multinacionális vállalatok érvényesítenék az érdekeiket, piaci vagy akár azt meghaladó árszabást alkalmazva. Milyen társadalmi hatásai lennének hazánkban a piaci árazás bevezetésének? Miért veszélyes precedens, hogy Brüsszel kereskedelempolitikai kérdéssé csomagolta át a szankciós politikáját? Sikerrel járhat-e a hazánk által a RePowerEU-rendelet ellen indított per? A szuverenitás védvonalai programsorozat legújabb részében Hortay Olivérrel, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágvezetőjével, valamint Erdélyi Rezső Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével ezekről a kérdésekről beszélgettünk.