SzuverenitásFigyelő – 2026. 04. 02. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! A Szuverén podcast tizenkilencedik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Horváth Józseffel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójával beszélgetett arról, hogy Ukrajna minden lehetséges eszközt felhasznál érdekei érvényesítésére, ideértve a más országok politikai folyamataiba való beavatkozást is. A háború nem pusztán katonai, hanem az információs és kibertérben zajló konfliktus is. Az informatikai szakemberek szerepe különösen felértékelődött, mivel képesek kritikus rendszerek befolyásolására vagy támadására, továbbá egy párt informatikai rendszere feletti kontroll megszerzésével jelentős hatalmat adhatnak megbízóik kezébe. A Tisza Párt ukrán kapcsolatai egy külföldi beavatkozási kísérlet szerves részei lehetnek, amely mögött titkosszolgálati logika sejlik fel. Szóba került az is, hogy a hazai intézmények, különösen a titkosszolgálatok iránti bizalom megingatása rendkívül veszélyes folyamat, amely az állam „immunrendszerének” gyengüléséhez vezethet.

Az állam működésének egyik alapvető kérdése, hogy mennyire marad stabil az a védelmi rendszer, amely a rendet és a biztonságot garantálja – erről beszélgetett a Védvonal podcast nyolcadik adásában Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, a műsor állandó szakértője és ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A műsorban szó esik az előző hetek kémbotrányairól is, valamint arról, hogy milyen szerepet játszhatnak külföldi beavatkozási kísérletek a magyar közéletben. A beszélgetés kitért arra is, hogy hol húzódnak a jogi határvonalak, és milyen következményekkel járhat, ha a rendvédelmi és nyomozószervek működésébe vetett bizalom megrendül.

A progresszív nyomásgyakorló hálózat és az Európai Bizottság forrásaira támaszkodva épült ki az utóbbi években az az ukrán információmanipulációs gépezet, amely képessé vált a nyugati nyilvánosság befolyásolására. Ez a rendszer a 2026-os választás során is aktív szerepet játszhat a magyar belpolitika befolyásolására irányuló kísérletekben. Az ukrán és a globális hálózatnak nem kedvező választási eredmény esetén a cél a szuverén magyar kormány delegitimálása lehet az információs térben előállított bizonyítékok és a cenzúrahálózat összehangolt munkája révén.

Brüsszel nehéz helyzetbe lavírozta az egész Európai Uniót azzal, hogy a tagállamokat az orosz energiáról való leválásra kényszeríti, az iráni háború miatt pedig tovább fokozódik az energiapiaci bizonytalanság. Az ideológiák oltárán áldoznák fel az európai energiapiacot? Milyen lépésekkel őrizheti meg Magyarország a szuverenitását az energiaellátás terén? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ A szuverenitás védvonalai aktuális részében Kohán Mátyással, a Mandiner külpolitikai újságírójával és Toldi Ottóval, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatójával.