Milyen szuverenitási kockázatokat jelentenek a világban most zajló konfliktusok, elsősorban az orosz-ukrán háború? Mi a célja Ukrajnának a hazánk ellen indított titkosszolgálati akciókkal? Miért akar az Európai Unió minél előbb felvenni a tagjai közé egy háború sújtotta országot? Ezek a kérdések álltak a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet „Szuverenitásvédelem Védvonalai” című programsorozata első részének középpontjában, melynek résztvevői Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központ vezetője és Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója voltak.
Az orosz-ukrán háború kitörését követő három hónapon belül létrejöhetett volna egy tűzszünet a felek között, de az angolszász világ akkor úgy döntött, hogy folytatni kell a háborút – jelentette ki a beszélgetés elején Horváth József, reflektálva arra, hogy a konfliktusnak jelen állás szerint egyáltalán nem látszik katonai megoldása, a demokrata vezetésű amerikai adminisztráció idején pedig esély sem volt arra, hogy tárgyalásos úton vessenek véget a több százezer ember életét követelő háborúnak.
A Kutatóintézet igazgatója rámutatott, hogy az Egyesült Államok tíz éve bevásárolta magát Ukrajnába azzal, hogy 4-5 milliárd dollárt invesztált a majdani forradalomba, amelynek a végén egy elitváltást és egy kormányváltást hajtottak végre. „Ez a háború is – mint az összes többi –, a területekért, az ásványkincsekért és a befolyásért zajlik, nem másért” – fogalmazott.
Resperger István szerint Ukrajna lassan a költségvetésének 30 százalékát költi egy olyan háborúra, amiből győztesen nem fog tudni kijönni.
Horváth József elmondta,
a Trump-adminisztráció beiktatásával alapvetően megváltozott az a pozíció, amit az Egyesült Államok az orosz-ukrán háborúban képvisel,
mivel a demokraták korábban leginkább saját gazdasági érdekeiket védték. Ennek hátterében az állt, hogy a Biden-család és a demokraták által motivált üzleti csoportok is érdekeltek voltak a korábbi ukrajnai befektetésekben.
Horváth József az EU által tervezett közös hitelfelvételről is beszélt, szerinte
a közös eladósodással az unió az Európai Egyesült Államok felé tenne egy lépést,
ezzel a szuverén nemzeti államok mozgásterét csökkentve. Hozzátette, Brüsszelnek azért sem érdeke a béke, mert egy új ukrán kormányzat kiboríthatná az előző elit korrupciós ügyeit, ami az Európai Unió számára is kellemetlen lehet.
Egy jól felépített, összehangolt támadás zajlik Magyarország ellen
– mondta el a hazánk ellen indított dezinformációs művelet kapcsán Resperger István. A szakértő Ruszin-Szendi Romulusz, korábbi vezérkari főnök, a Tisza Párt politikusának a szerepére is utalt:
„Ha egy vezérkari főnök elutazik Ukrajnába és mondjuk három napra eltűnik, senki nem találja, akkor az azért az felvet kérdéseket az emberben. Másrészt, volt-e vele szakember, aki szólt neki, hogy erről nem kéne beszélni, erről nem kéne mondjuk nyilatkozatot tenni, vagy esetleg a NATO-ban nem Slava Ukrain-val kell befejezni a hozzászólást.”
Horváth József szerint
az ukrán titkosszolgálat aktív intézkedései Magyarország ellen legalább tíz éve zajlanak, a mostaniban egy újdonság van, hogy a szemünk előtt történik.
„Magyarország megmutatta, hogy képesek és hajlandóak is vagyunk megvédeni a saját szuverenitásunkat, megvannak az erőink, az eszközeink és a képességeink” – szögezte le.
Resperger István a Tisza Pártra utalva kijelentette: „Ha egy pártnál felmerül, hogy túlságosan kötődik mondjuk akár Brüsszelben azokhoz, akik a háborút folytatnák, vagy esetleg más országokhoz, akkor ez elég súlyos kérdéseket vet fel belpolitikai és felsőbb, stratégiai szinten is.” Ezzel kapcsolatban Horváth József megjegyezte, a Tisza Pártnak a háborúpárti, Ukrajna támogatásában a leginkább ambiciózus Európai Néppárttal való kapcsolata mindenki előtt ismert tény.