Brüsszeli kartellezés: Az Európai Bizottság uniós közpénzekből működtet politikai nyomásgyakorló hálózatot saját céljai érvényesítésére
Szerző: Szuverenitásvédelmi Hivatal
2026.02.09.

A 2024 őszén nyilvánosságra került dokumentumok, valamint az uniós vizsgálatok egy olyan, évek alatt kialakult brüsszeli gyakorlatra világítottak rá, amelyben az Európai Bizottság uniós közpénzek felhasználásával szervezett és működtetett politikai nyomásgyakorló hálózatot saját szakpolitikai céljainak érvényesítésére. A LIFE és más, közvetlen forráselosztási programokon keresztül kiválasztott szervezetek támogatásokat kaptak azért, hogy kampányokkal, jogi lépésekkel és összehangolt fellépéssel befolyásolják az uniós és tagállami döntéshozatalt, elsősorban az Európai Unió zöldátállási politikájának támogatása érdekében.

A kiszivárgott szerződések és a vizsgálati megállapítások alapján nem elszigetelt esetekről, hanem egy összehangolt rendszerről van szó. A támogatások rendre ugyanahhoz a szűk szervezeti körhöz kerülnek, amely előre meghatározott politikai és kommunikációs feladatokat hajt végre, miközben folyamatos hozzáféréssel rendelkezik az uniós forrásokhoz. Bár a pályázatok papíron nyitottak, a valóságban nincs valódi verseny, a döntések és a pénzek útja pedig nem átlátható.

Az Európai Számvevőszék jelentései szerint a Bizottság finanszírozási rendszerei nem szűrik ki a politikai befolyásolást, az összeférhetetlenséget és a külföldi érdekérvényesítést. Sok esetben nem követhető nyomon, honnan származnak a támogatott szervezetek forrásai, az ellenőrzések csak formálisak, a Bizottság pedig nem él érdemben felügyeleti és beavatkozási jogaival.

Az ügy kivizsgálására létrehozott európai parlamenti munkacsoport működését ugyanakkor baloldali, zöldpárti és progresszív képviselők, valamint a velük szövetséges médiumok folyamatosan támadják és igyekeznek ellehetetleníteni. A munkacsoport tevékenységét politikai támadásként, „boszorkányüldözésként” próbálják beállítani, miközben célzott kommunikációs kampányokkal kérdőjelezik meg a feltárt dokumentumok hitelességét és a vizsgálatok létjogosultságát.

Mindez arra utal, hogy nem pusztán egy finanszírozási botrányról van szó, hanem egy mélyen beágyazott, politikailag motivált működési mechanizmusról. A botrány kirobbanása után ráadásul a Bizottság új irányelveket adott ki, és arra kötelezte a támogatott szervezeteket, hogy visszamenőleg is eltávolítsák beszámolóikból a lobbizásra és politikai nyomásgyakorlásra utaló részeket.

Az Európai Bizottság és a nyomásgyakorló szervezetek összjátéka