SzuverenitásFigyelő – 2025. 12. 11. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! Horváth József És mégis itt vagyunk című könyve egy látlelet az Európai Unió utóbbi éveiről, illetve arról, hogy mikor és hogyan tévesztett utat Európa. A ’68-as diáklázadások vezérei ma drága öltönyökben ott ülnek az Európai Unió intézményeinek az élén, de a kezdeti pacifista politikájukat – ami mellett a legutóbbi időkig kitartottak – most háborús pszichózisra cserélték. Az orosz–ukrán fegyveres konfliktust kezdetben az amerikai demokrata pártiak, a deep state fűtötte, mióta azonban az új vezetés úgy döntött, hogy nem finanszírozza tovább ezt a vesztes projektet, a nyugat-európai elit mindenáron háborúba akarja vinni Európát. A kontinens a jelenlegi állapotában ugyanakkor teljesen alkalmatlan a háborúra, legyen szó a hadseregekről vagy a hadiipar állapotáról. Brüsszel mindeközben titkosrendőrséget adna az Európai Bizottság kezébe, és megfigyelné az uniós állampolgárok minden online kommunikációját. Ezekről a témákról volt szó a Szuverén podcast ötödik adásában, amelyben Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélgetett Horváth Józseffel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójával.

Bemutattuk Tatár Mihály a Szuverenitásvédelmi Hivatal gondozásában megjelent, Demográfiai válság – A botrány, ami nem tör ki című könyvét. A kötet alapgondolata, hogy a gyermekvállalás globális visszaesése már ma is súlyos problémákat okoz a világ számos pontján, ez azonban a jövőben a mostaninál is sokkal drámaibb – társadalmi és gazdasági – következményekkel fog járni, sőt „évszázadunk meghatározó kérdésévé fog válni”, a téma mégsem kap elég figyelmet. A szerzővel Bernek Ágnes geopolitikai szakértő, a BME Közgazdaságtan Tanszékének oktatója beszélgetett.

KUTATÁSNAK ÁLCÁZOTT NYOMÁSGYAKORLÁS: A CSD SZEREPE A MAGYARORSZÁG ELLENI DEZINFORMÁCIÓS MŰVELETEKBEN

A Szuverenitásvédelmi Hivatal azonosította a Center for the Study of Democracy (CSD) nevű bolgár agytrösztöt, amely Brüsszel és a transzatlanti hálózatok politikai megbízottjaként működik. A CSD központi szereplője annak a dezinformációs műveleti láncnak, amelynek célja a magyar energiapolitika, külpolitika és gazdasági döntések hiteltelenítése. A szervezet működése révén a brüsszeli álláspont kutatási eredményként jelenik meg, majd a hálózati médián keresztül jut vissza a tagállamok közbeszédébe – polarizációt előidézve és az önálló, szuverén szakpolitikai mozgásteret támadva.

SOKAN, SOKSZOR PRÓBÁLTÁK MÁR ELTÖRÖLNI A MAGYARSÁGOT A FÖLD SZÍNÉRŐL, ÉS MI MÉGIS ITT VAGYUNK

Megjelent Horváth Józsefnek, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatójának legújabb könyve, amely az És mégis itt vagyunk címet viseli. Horváth József előző három könyvében is napjaink kül- és biztonságpolitikai kérdéseiről, migrációról, terrorizmusról és háborúkról olvashattunk sajátos látószögből megvilágított, konzekvens gondolatok mentén fogalmazott írásaiban. A mostani kötetben új elem a nyílt és fedett titkosszolgálati műveletek bemutatása, hiszen 2025-ben Európa nyugati vezetői mind nagyobb válságokba sodorják a kontinenst. A könyv erről az Európáról ad sajátos látleletet, hangsúlyosan biztonságpolitikai és titkosszolgálati szemüvegen át. A kötet bemutatóján a szerzővel Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány programigazgatója beszélgetett.

A KÖZVÉLEMÉNY GÁTAT SZABNA A KÜLFÖLDRŐL GERJESZTETT HÁBORÚS PROPAGANDÁNAK

A magyarok többsége találkozott már orosz vagy ukrán háborús propagandával a hazai nyilvánosságban, amelynek terjesztése mögött a lakosság szerint – Oroszországon és Ukrajnán kívül – Brüsszel, illetve a globalista politikai nyomásgyakorló hálózat szereplői állnak. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók döntő hányada állami fellépést sürget a külföldi érdekeket szolgáló háborúpárti kommunikációs műveletek valamennyi formájával szemben.

Ukrajna uniós tagságáért hatalmas áldozatokra is késznek mutatkozik a brüsszeli elit, ennek az árát azonban a tagállamokkal fizettetné meg. De milyen felhatalmazás alapján tesznek ígéreteket az unió vezetői? Létezhet-e európai uniós szuverenitás? Milyen módszerekkel vindikálná a nemzetállamok szuverenitását Brüsszel, és milyen következményekkel járhat mindez? A szuverenitás védvonalai programsorozat aktuális részében a kérdésekre ezúttal ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatójával és Erdélyi Rezső Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével kerestük a válaszokat.