Harc a nemzeti szuverenitásért címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, amelyen beszédet tartott többek között Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Illés Boglárka kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár, László András kormánybiztos, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A Kutatóintézet meghívására Budapestre látogatott, és előadott a konferencián Erik Kaliňák, Szlovákia miniszterelnökének főtanácsadója, Levan Mahasvili, a georgiai parlament európai integrációs bizottságának elnöke, Simona Zacharová szlovák kormánymegbízott, Christopher J. Farrell, a Judicial Watch igazgatója, illetve Shea Bradley-Farrell, a Counterpoint Institute elnöke is. A konferencia főbb témái közé tartoztak a nemzeti szuverenitást fenyegető aktuális veszélyek, a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, a közelmúltban bekövetkezett választási beavatkozások és a közélet átláthatósága.

Nyitóbeszédében Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke figyelmeztetett: el kell kerülni, hogy Magyarország az egyre élesebbé váló konfliktusokban alárendelődjön valamely nagyhatalom vagy birodalom érdekeinek, hiszen hazánk történelme során többször megtörtént, hogy kényszerű kiszolgálói és kárvallottjai lettünk valamely erőközpont hatalmi törekvéseinek. A nemzetállamok szétverésén dolgozók immár egy háborúban álló, tetőtől talpig felfegyverzett, a legbrutálisabb fronton edződött ország katonai erejével fenyegetik azt, aki nem tapsolja pirosra a tenyerét, amikor a háború ürügyén az egész kontinenst szakadékba tolnák az uniós bürokraták. Az elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy Magyarországgal megütközni minden birodalom számára a nagy jávorszarvasteszt: nem tűnik egy veszélyes jószágnak, de mindenki a feje tetejére állva végzi az út szélén, aki nem kerüli ki.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter előadásában elmondta, hogy egy olyan veszélyes időszakban, amilyenben most vagyunk, ahol számos nemzetközi kihívás éri az európai gazdaságot, a versenyképességet, az energiaellátást és a biztonságot, különösen ügyelni kell arra, hogy az országok szuverenitásának tiszteletben tartását a legfontosabb kérdésként kezeljük. Az Európai Unióban ugyanakkor felborult az egyensúly: azok az eszközök, amelyek arra voltak hivatottak, hogy megvédjék a kisebb országok szuverenitását, elvesztették működőképességüket. Ráadásul olyan eszközök léptek életbe, amelyek segítségével be lehet avatkozni a tagállamok szuverenitásába, és olyan döntéseket lehet rájuk erőltetni, amik ellentétesek az érdekeikkel.

Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a politikai hadszíntéren az „önfeladó globalisták” és az „önrendelkező szuverenisták” között húzódik a fő határvonal. Elmondta, hogy ha feladnánk a szuverenitásunkat, azzal beláthatatlan mértékű erőforrást veszítenénk el, ezért az nemcsak politikai, ideológiai vagy kommunikációs kérdés, hanem a túlélés kérdése. Az államtitkár kijelentette, hogy a magyar külpolitikának három célja van: a béke, a szuverenitás megőrzése és a gazdasági semlegesség kiterjesztése.

Shea Bradley-Farrell, az amerikai Counterpoint Institute elnöke közös magyar–amerikai örökségnek nevezte a szuverenitásért vívott küzdelmet. Elárulta, hogy amikor 2019-ben először járt Magyarországon, akkor szembesült azzal, milyen komoly nemzetközi nyomás nehezedik az országra. Az amerikai kormányzati fejlesztési pénzek politikai korrupciós rendszere ellen régóta küzdő szakember hangsúlyozta, hogy Donald Trump már első elnöki ciklusa alatt kiállt a nemzeti szuverenitás védelmében.

Ezt megerősítette László András kormánybiztos is, aki arról számolt be, hogy az év elején kirobbant USAID-botránnyal összefüggő munkájához az új amerikai kormányzat oldaláról is támogatást kap. Úgy látja, a Trump-adminisztráció eltökélt abban, hogy leszámoljon a politikai beavatkozásokat világszerte finanszírozó korrupt szervezettel.

A magyaroknak joguk van megőrizni identitásukat a globalistákkal szemben – jelentette ki Christopher J. Farrell, az amerikai Judicial Watch vizsgálati és kutatási igazgatója, akinél kevesen tettek többet azért az Egyesült Államokban, hogy a nyilvánosság elé tárja a Soros-hálózat egyre nagyobb és a szuverén, demokratikus folyamatokat egyre jobban torzító politikai befolyását. Farrell úgy véli, a történelme miatt nincs olyan uniós ország, amely jobban készen állna arra, hogy túlélje a nemzeti szuverenitásért zajló harcot.

A konferencia második napjának nyitóelőadását Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója tartotta, aki a közelmúltban végrehajtott, ukrán titkosszolgálati hátterű dezinformációs kampányokkal összefüggésben rámutatott, hogy bár a titkosszolgálatok szerepe átalakult az elmúlt az elmúlt 35 évben, de jelentőségükből nem veszítettek, ma is kulcsszereplői a nemzetközi politikának. Figyelmeztetett, hogy a XXI. században nemcsak fegyverekkel, hanem nyílt beavatkozásokkal is meg lehet fosztani egy nemzetet a szuverenitásától.

A globális hálózat tagjai nem viselnek egyenruhát, ezért rangjelzéseik rejtve maradnak. Olyan irreguláris hadsereg katonái ők, akiket kívülről finanszírozott tervek mentén vetnek be – fogalmazott Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A Széchenyi-díjas történész elmondta: szuverenitásunk és döntőképességünk megőrzése a kulcsa annak, hogy megmaradhassunk annak, akik vagyunk, vagyis magyaroknak. A szuverenitás védelme tehát arról szól: rabok leszünk-e vagy szabadok.

Marcin Romanowski korábbi lengyel igazságügyi miniszterhelyettes hibrid háborúról beszélt, amelyet manipulációval, dezinformációkkal és zsarolással is vívnak. A Magyar–Lengyel Szabadság Intézet igazgatója, aki hazájában politikai üldözésnek volt kitéve, kijelentette: súlyos külföldi beavatkozás történt a lengyel elnökválasztás során, amelynek célja a szuverenista jelölt lejáratása és ellehetetlenítése volt.

Erik Kaliňák, Robert Fico szlovák miniszterelnök főtanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Soros-féle szervezetek mozgatják a bábukat a külföldi beavatkozások hátterében. Úgy fogalmazott: egy hálózat szövi át a régiót, amely civilnek álcázott, külföldről finanszírozott szervezeteken keresztül befolyásolja a belpolitikát. A főtanácsadó prezentációjában bizonyítékokkal alátámasztva mutatta be, hogyan avatkozott be a 2023-as szlovákiai választásokba a politikai nyomásgyakorló a Globsec vezetésével, amelyben tisztséget visel Bajnai Gordon, Korányi Dávid, valamint a 24.hu mögött álló médiacsoport tulajdonosa, Varga Zoltán.

Ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában is a legutóbbi országgyűlési választáson történt külföldi beavatkozás hatására döntött úgy a törvényhozás, hogy erősíteni kell a szuverenitás védelmét biztosító jogszabályokon. Ennek a folyamatnak a vezetője Simona Zacharová kormánymegbízott volt, aki részletesen bemutatta az idén elfogadott szlovákiai átláthatósági törvényt, és megköszönte a Szuverenitásvédelmi Hivatal szakmai támogatását.

A konferencia záróelőadását a georgiai parlament európai integrációs bizottságának elnöke, Levan Mahasvili tartotta, aki érzékletesen mutatta be az amerikai mintára készült georgiai átláthatósági törvény tartalmát és elfogadásának körülményeit.

A külföldi vendégek előadásaiból világosan kiderült, hogy valahányszor egy ország a szuverenitása védelmében átláthatóságot akar teremteni a közéletben, akkor rögtön ugyanazokkal a nemzetközi dezinformációs és lejárató kampányokkal kell szembenéznie. Ezek mögött pedig ugyanaz a megbízói és finanszírozói kör áll, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt egy évben részletesen feltárt.