Az Európai Parlament 2025. október 7-i plenáris ülésén ismét világossá vált: Brüsszelben a politikai lojalitás felülírja az igazságot. Az EP Jogi Bizottságának (JURI) döntése, amelyben elutasították a magyar bíróságok öt mentelmi kérelmét, újabb bizonyítéka az uniós intézmények kettős mércéjének.

2019 óta több mint hetven mentelmi ügy került az EP elé, ezek közül mindössze hét esetben tagadták meg a felfüggesztést – ebből hat magyar vonatkozású. A számok önmagukért beszélnek: Brüsszel politikai szempontból kezeli a magyar ügyeket, amelyek a nemzeti szuverenitás érvényesítésével kapcsolatosak.

A szeptember 23-i zárt ajtós JURI-szavazáson Magyar Péter, Dobrev Klára és Iliara Salis ügyében döntöttek. Az ülésen Tineke Strik, az EP magyarországi jelentéstevője is részt vett, aki korábban már hazánk ellen lobbizott az Európai Bizottságnál, ismételve a Brüsszelből finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek alaptalan vádjait.

A mostani határozat azért is szokatlan, hiszen a JURI korábban szinte minden hasonló kérelmet támogatott. A magyar hatóságok által beadott kérelmek elbírálása során azonban az ügyekben jelentést tevő képviselők javaslatait ötből négy esetben leszavazták, és egy politikailag motivált döntés került az EP elé.

Az Európai Parlament mostani döntése valójában nem jogi vagy eljárási kérdés, hanem politikai beavatkozás: Brüsszel kész a mentelmi jogot is politikai fegyverként használni azért, hogy megtörje a nemzetállami szuverenitást.