SzuverenitásFigyelő – 2025. 12. 04. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

ÖSSZEHANGOLT TÁMADÁS A MAGYAR ENERGIASZUVERENITÁS ELLEN – AKCIÓBAN AZ ENERGIAKLUB

Az Energiaklub újabb szervezett kampányt indított a Paks II.-beruházás ellen, és több, túlnyomórészt külföldi finanszírozású magyarországi médium is csatlakozott hozzá. A politikai nyomásgyakorló szervezet félrevezető narratívákkal igyekszik aláásni Magyarország szuverén energiapolitikáját, azt a hamis látszatot keltve, mintha hazánk nem tett volna eleget a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek. Az Energiaklub finanszírozási háttere egyértelműen külföldi hálózati forrásokra épül: jelentős támogatásokat kap európai bizottsági programokból, az osztrák kormányzattól és nemzetközi alapítványoktól. A szervezet visszatérő és strukturális támogatói közé tartozik a Soros György által alapított Open Society Foundations és kapcsolt szervezetei. Ezenfelül az Energiaklub jelentéseiben megbízóként szerepel a Soros-hálózat magyarországi pénzosztója, az Ökotárs Alapítvány, amellyel nemcsak szervezeti, de személyi átfedések is kimutathatók. A finanszírozási struktúra azt bizonyítja, hogy az Energiaklub nem független szakmai szereplő, hanem olyan nyomásgyakorló formáció, amely külföldi gazdasági és ideológiai érdekeket próbál érvényre juttatni a magyar energiapolitikával szemben.

HOGYAN KÜZD MEG EURÓPA AZ IDENTITÁSVÁLSÁGGAL A GLOBÁLIS ÁTALAKULÁS KORSZAKÁBAN?

A nyugati ember egyre inkább elvágja magát keresztény gyökereitől: 2015-ben a tíz legnagyobb keresztény népességű ország között csupán egy európai szerepelt, 2050-re pedig várhatóan már egyetlen európai nemzet sem lesz az első tízben. Az identitásvesztés hatással van az európaiak életvitelére, a demográfiai adatokra és így a gazdasági tendenciákra is. Eközben évről évre muszlim hátterű bevándorlók milliói érkeznek a kontinensre, néhány országban már politikai képviselettel is rendelkeznek. A szuverenitás védvonalai programsorozat aktuális részében a keresztény Európa identitásválságáról Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával és Biró Andrással, a XXI. Század Intézet kutatójával beszélgettünk.

UKRAJNA ÖNÁLLÓ ÁLLAMI LÉTRE JELENLEG KÉPTELEN, HOSSZÚ IDŐRE PROTEKTORÁTUSSÁ VÁLHAT

Vége lesz-e az évek óta húzódó orosz–ukrán háborúnak 2026-ban? Kik érdekeltek a fegyveres konfliktus fenntartásában, sőt eszkalációjában, és miért? Létrejöhet-e a fegyvernyugvás után egy szuverén, működőképes Ukrajna, vagy ez csupán az európai és amerikai liberális elit illúziója? Ezek a kérdések álltak A szuverenitás védvonalai programsorozat előző részének középpontjában, amelynek résztvevői Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központ vezetője és Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója voltak.

Egy évtizede sújtja Európát a migrációs krízis, de tévedés azt gondolnunk, hogy a válság véget ért. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója hangsúlyozza, hogy a bevándorlás folyamatosan zajlik, éves szinten milliós tömegek érkeznek a kontinensre, az európai határok átjárhatósága pedig még inkább ösztönzi a migrációt. Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője kiemeli, hogy a kudarcos integrációs kísérletek ellenére az Európai Unió ismét a kötelező kvótarendszert erőltetné a tagállamokra, azokat az országokat pedig, amelyek ezt nem hajtják végre, milliós bírság megfizetésére kötelezné. A szuverenitás védvonalai programsorozat vonatkozó részében a trendekről és a brüsszeli migrációs politikáról beszélgettünk Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet igazgatójával és Szikra Leventével, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjével.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal gondozásában jelent meg a neves jogtörténész, Zinner Tibor legújabb könyve, amely A bírói függetlenségről 1945 előtt és után címet viseli. A kétkötetes mű bemutatóján a szerző Horváth Attila alkotmánybíróval beszélgetett. A könyv fő célja, hogy bemutassa, milyen nehézségek, kihívások érték a bírói függetlenséget, és legfőképpen milyen hátrányos változásokat kellett elszenvednie az 1944–45-től kezdődő, csaknem öt évtizeden át tartó időszakban. A hazánkban berendezkedő, eleinte demokratikus álcát felvevő kommunista hatalom ugyanis merőben másképp tekintett az igazságszolgáltatásra, mint elődei.