Az elmúlt napokban számos hír látott napvilágot a romániai elnökválasztáson történt esetleges beavatkozási kísérletekkel kapcsolatban. A román titkosszolgálatok szerdán jelentést tettek közzé, amelyben az alábbi leírást adják az akcióról: a Călin Georgescu kampányához közvetlenül kapcsolódó közösségi-média hálózat kezdetben 25 000 őt támogató fiókból állt a TikTok-on, amelyek – taktikailag időzítve, a legfontosabb politikai pillanatban – két héttel az államelnök-választás első fordulója előtt váltak rendkívül aktívvá.

A TikTok-hadjárat különösen magas szervezettségi szintet mutatott, a követők száma napról napra exponenciálisan nőtt. A hálózathoz tartozó fiókok tevékenységét a TikTok platformon kívül, a Telegram és Discord üzenetküldő rendszeren keresztül szervezték meg. Erre azért volt szükség, hogy megelőzzék a fiókok teljes blokkolását a platformon, kikerülve ezzel a felület belső szabályozását és a román választási törvényeket. Így érték el, hogy a figyelő-algoritmusok és maguk a felhasználók sem érzékelték a közvetlen kapcsolatot a Călin Georgescu népszerűsítésére használt több ezer TikTok fiók között. Miközben Georgescu a saját bevallása szerint nem rendelkezett a kampányához szükséges forrásokkal, a vizsgálati dokumentum szerint mégis eurómilliókkal finanszírozták az őt támogató tartalmak hirdetéseit. A Călin Georgescut népszerűsítő fiókok növekedése egyáltalán nem volt organikus, a TikTok saját értékelése szerint is koordinált kampánytevékenység zajlott. Ezt a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati dokumentum “tömeges politikai gerillakampánynak” vagy “nyers erővel végrehajtott kiberbiztonsági támadásnak” minősítette.

Érdemes a tanulságokat magyar szempontból is levonni.

Amennyiben valóban beavatkozási kísérlet történt a román belpolitikába, az nem csak Romániát, hanem az európai szövetségi rendszer intézményeit is érinti, hiszen idén februártól maga az Európai Unió a felelős a közösségi platformokkal kapcsolatos szabályozásért és felügyeletért. Az óriásplatformokkal és az online keresőprogramokkal kapcsolatos visszaélések esetén a vizsgálat és eljárás is az Európai Bizottság hatásköréhez tartozik. Azaz: a tagállamok ebben a jól beazonosítható szuverenitásvédelmi kérdésben másodhegedűs, koordinátori szerepre vannak kárhoztatva. A romániai választási botrány egyértelműen megmutatja az uniós-szintű szabályozás és felügyelet hiányosságait és működésképtelenségét: nem először fordul elő, hogy az Európai Unió közvetlen önvédelmi hatáskört von el a tagállamoktól, majd nem képes szavatolni azok demokratikus biztonságát.

Miközben a teljes mainstream sajtó a kínai hátterű TikTokra fókuszál és az “orosz beavatkozás” narratíváját építi, teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Călin Georgescu kampánya az amerikai techvállalatok tulajdonában lévő platformokon is kimagaslóan teljesített.

Georgescu népszerűsége – november közepétől – a Facebookon is dinamikusan növekedett. Míg a november 17-én megosztott kampányvideóját még csak 50-60 ezren nézték meg, az egy nappal későbbi és az azt követő időszakban közzétett tartalmai esetében már a 100-200 ezres megtekintés sem ritka. A november 19-én a politikus hivatalos oldalára feltöltött videóban Iuliean Horneț feltaláló biztosítja támogatásáról: ezt a videót 800 ezren nézték meg. Egy másik, de ugyanazon a napon feltöltött tartalom, amelyben Georgescu a béke elérésének módjáról beszél, csak 100 ezer emberhez jut el. A különös, nem organikus minta később is folytatódik: a november 20-i 146 ezres, míg a november 21-i videója 763 ezres megtekintést ért el. Másnap jelentős változás következik be, ugyanis: a november 22-én feltöltött két videós tartalmával már hárommillió felhasználót ér el.

Az Instagramon Georgescu kampánytartalmai a választást megelőző hetekben 20-40 ezer nézőt vonzanak, majd – közeledve a november 24-ei első fordulóhoz – több százezerre ugrott egy-egy Instagram-poszt vagy Reels-videó elérése, nézettsége.

De hasonló tendenciák figyelhetőek meg a román politikus YouTube csatornáján is. A TikTok-hoz és az Instagram Reels-ekhez hasonló, rövidebb “Shorts” videóinak nézettsége jelentősen megugrott október végétől, némely tartalom nézettsége a 100 ezret is meghaladta. A legmagasabb elérési szám: 276 ezer.

A szemünk előtt kibontakozó romániai botrány felhívja a figyelmünket arra, hogy valamennyi közösségi platform eszköze lehet a nemzeti választások végkimenetele eltérítésének és befolyásolásának. A közösségi médiumok felületei és az azokat működtető, a tartalmakat “kiosztó” algoritmusok olyan manipulációra és tudatformálásra alkalmas technológiák, amelyek a szuverenitás szempontból kiemelt kockázatot jelentenek. A jelenleg is érvényben lévő, központi európai uniós szabályozás és rendeletek útján gyakorolt uniós szintű védelem alkalmatlan arra, hogy ezeket a külföldi, harmadik országokból származó befolyásolási kísérleteket elhárítsa. Ennek következménye az, hogy a közvetlen felügyeleti és önálló szabályozási joggal nem bíró, az erre vonatkozó önvédelmi mechanizmusnak a kiépítésére nem jogosult tagállamok ebben az eddig feltérképezetlen területen zajló harcban magukra maradtak és továbbra is kiszolgáltatottak.