A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzést készített az orosz–ukrán háború kapcsán Magyarországon indított, külföldről finanszírozott dezinformációs kampányokról, amelyek a kormány békepárti külpolitikáját próbálják aláásni. A Hivatal megállapítása szerint ezek a műveletek nemcsak a közvéleményt akarják megtéveszteni, hanem a magyar közbizalmat megroppantva kívánják korlátozni az ország szuverén döntéshozatalát. A cél, hogy erkölcsi és politikai nyomásgyakorlással Magyarországot rákényszerítsék olyan nemzetközi döntések támogatására, amelyek ellentétesek a nemzeti érdekekkel, mint például Ukrajna uniós csatlakozásának támogatása, illetve Ukrajna katonai támogatása.

A Hivatal négy fő narratívát azonosított: az egyik a sokkszerű, összehangolt támadások sorozata, amelyek politikai akciókkal és médiamegjelenésekkel karöltve próbálják hitelteleníteni a kormányt. Ilyenek azok az ukrán állítások, amelyek szerint Magyarország katonai kémhálózatot működtetne Kárpátalján – ezeket a hazai és nemzetközi sajtó villámgyorsan felerősítette. A második narratíva morális nyomásgyakorlással bélyegzi meg a békepárti álláspontot, azt sugallva, hogy „aki nincs Ukrajnával, az Oroszországgal van”. A harmadik a háborús félelmeket gerjeszti, azt állítva, hogy Magyarország csak katonai szerepvállalással kerülheti el az orosz fenyegetést. Végül a negyedik narratíva az európai központosítást sürgeti, a magyar vétójogot és szuverenitást akadályként beállítva.

Ezek a kampányok brüsszeli finanszírozású médiahálózatokon és propaganda-infrastruktúrákon keresztül terjednek: riporterek utaztatása, szerkesztőségi beágyazások, tematikus tréningek és közös cikkgyártási projektek biztosítják a külföldi propaganda szempontjai szerint működő tartalomgyártást.