SzuverenitásFigyelő – 2026. 03. 20. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! A Szuverén podcast tizenhatodik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Petri Bernadett európai uniós szakértővel, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztossal beszélgetett a kontinensünket sújtó energiaválságról, az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, valamint a brüsszeli hatalomkoncentrációs törekvésekről. Az adásban szóba került, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása ismét rávilágított Európa energiafüggőségére: az Európai Unió súlyos ellátási gondokkal küzd, azonban Brüsszel továbbra sem hajlandó felülvizsgálni az ideológiai alapon hozott energiapolitikai döntéseit. A beszélgetés arra is kitért, hogy a Barátság kőolajvezeték blokkolása politikai döntés Kijev részéről, amely a magyarországi választás befolyásolását szolgálja. A brüsszeli elit ebben a kérdésben is Ukrajna pártját fogja, mivel politikailag érdeke a háborús narratíva fenntartása.

Valóban egy új hidegháború zajlik a szemünk előtt? Miért marad el az EU-ban a szolidaritás, amikor Magyarországot fenyegetések érik Ukrajna részéről? Valóban Kína akarja átvenni az első számú világhatalom szerepét, vagy egy többpólusú világrend kialakításán dolgozik? A Védvonal podcast hatodik részében ezeket a kérdéseket járta körül Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutató intézet igazgatója és Kusai Sándor, Magyarország korábbi pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.

A tét: Magyarország szuverenitása címmel rendezett konferenciát a Szuverenitásvédelmi Kutató intézet, amely a közelgő országgyűlési választás fényében járta körül a Magyarország szuverenitá sára leselkedő veszélyeket. Köszöntőjében Horváth József, a kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy a háborúk korában élünk, amikor a szuverenitás megőrzése létkérdés. A pozíciójukat védő és a feltörekvő világhatalmak átrajzolják a térképeket és a befolyási övezeteket, miközben a nemzet közi politikát korábban stabilizáló szervezetek strukturális válságba kerültek. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke előadásában úgy fogalmazott, napjainkban csak az a szuverén, aki a háborúról és a békéről dönt. Magyarországon a nemzetnek van szuve renitása és nem az elitnek. Ebből fakadóan azok a törekvések, amelyek az uniós intézményeket és bürokratákat valódi szuverenitással ruháznák fel, visszaélésként, korrupcióként értelmezhe tők, ami egyben a nemzeti önrendelkezés csonkítását jelenti. Arra is rámutatott, hogy a brüsszeli elit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyében egy állig felfegyverzett szövetségest is nyert magá nak, majd utalt arra, hogy a hivatal feltárta az ukránok nyomait a legnagyobb ellenzéki párt tevékenységében. „Ez az időszak tisztán megmutatta, hogy miért van szükség az átláthatósági tör vényre” – fogalmazott Lánczi Tamás.

Bóka János európai ügyekért felelős miniszter kifejtette, hogy az uniós intézmények lopakodó hatáskör bővítése a nemzeti szuverenitásra leselkedő egyik legnagyobb fenyegetés. Ezért a kormány 2025-ben elindította az unió hatásköreinek rendszerszintű átvilágítását, amelynek eredményét rövidesen közzéteszik. Az alkotmányos értékek és intézmények uniós kisajátításával összefüggés ben a tárcavezető leszögezte: Európa értékközösség, viszont a brüsszeli intézmények szerint a tag államok ezen értékek meghatározását és kikényszerítését átengedték az EU-nak. Az uniós jog ma már nem ismer el olyan tagállami intézményt, amely kimondhatná, hogy eddig és ne tovább. Stumpf István vitaindító előadásában elmondta, hogy a valódi demokrácia két elválaszthatatlan pilléren, a nemzeti szuverenitáson és a jogállamiságon nyugszik. Ha azonban az egyiket a másik ellen fordítják, akkor a rendszer alapjai kezdenek repedezni. Ma ezt figyelhetjük meg az Európai Unióban, ahol a jurisztokrácia átveszi az uralmat a választott vezetők felett, miközben rendszer szerűvé válik a jogi normák megsértése. Horváth Attila alkotmánybíró a konferencia záró előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy az önazonosság megőrzése az állam alkotmányos kötelezettsége, kiemelve, hogy Magyarország az uniós csatlakozása során nem mondott le a szuverenitásáról, csupán egyes hatásköröket közösen gyakorolunk.

BRÜSSZEL ARRA HASZNÁLJA A VÁLSÁGOKAT, HOGY KÖZÖS ADÓSSÁGOT VEGYEN FEL

Az Ukrajnának nyújtott hadi támogatások súlyos eladósodásba lökik a kontinenst: a közösen felvett hitelekből vásárolt fegyverek megsemmisülnek a fronton, az adósság viszont megmarad. Meddig folytatná az európai háborúpárti elit az Ukrajnában dúló konfliktust? Mi a célja Brüsszelnek a kö zös adósságok felvételével? Mit tehetnek azok a tagállamok, amelyek ki akarnak maradni a hábo rú finanszírozásából? Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzési igazgatójával és Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével egyebek mellett ezekről a kér désekről beszélgettünk a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet programsorozata aktuális részében.