SzuverenitásFigyelő – 2025. 11.13. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevele, a SzuverenitásFigyelő legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! A Szuverén podcast harmadik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Hubai Imrével, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárával, az Aszályvédelmi Operatív Törzs elnökével beszélgetett többek között a magyar vízbiztonság stratégiai kérdéseiről, az aszályhelyzet kezeléséről, valamint arról, miként lehet megőrizni a magyar termőföld és a vidéki élet fennmaradását az egyre kiszámíthatatlanabb természeti környezetben.

AZ OROSZ ENERGIAHORDOZÓK TELJES KITILTÁSÁVAL A 2022-ESHEZ HASONLÓ ENERGIAVÁLSÁG ALAKULNA KI EURÓPÁBAN

Az orosz–ukrán háború kitörése után az EU az olaj- és gázkínálatának mesterséges szűkítésével beláthatatlan mértékű árrobbanást, majd a tagországok gazdaságára rendkívül káros energiaválságot indított el, amelyből a mai napig nem tudtak kilábalni – hangzott el a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet A szuverenitás védvonalai című programsorozata legújabb részében. Szó esett még egyebek mellett az orosz energiahordozókról való leválási kényszerről, illetve a magas energiaáraknak az Európai Unió versenyképességére gyakorolt hatásáról is. A beszélgetés résztvevői Petri Bernadett közvetlen uniós forrásokért felelős miniszteri biztos és Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője voltak.

MILYEN ESÉLYEI VANNAK A TAGÁLLAMOKNAK BRÜSSZELLEL SZEMBEN A GAZDASÁGI BAJOK KEZELÉSÉRE?

Uniós vagy szuverén tagállami szinten születnek, születhetnek hathatósabb válaszok a 21. század legnagyobb kihívásaira? Milyen befolyással vannak Brüsszelnek az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontjára a nyomásgyakorló csoportok? Milyen törésvonalak alakítják az uniós politikát a világrend átrendeződése idején? Ha bővülne a Magyarországgal egyetértő országok csoportja, akkor milyen változások indulhatnának meg az Európai Unióban? A szuverenitás védvonalai programsorozat aktuális részében Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzési igazgatójával és Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke közösségi oldalán megosztott írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tíz évvel ezelőtt kirobbant migrációs krízis során az uniós vezetők azt hazudták, senkinek nincs szándéka Magyarországra migránsokat telepíteni, idővel azonban világossá vált: mindig is az volt a cél, hogy Európa országait elárasszák bevándorlókkal. Lánczi Tamás szerint a terv jórészt sikerült, azonban egy apró hiba csúszott a projektbe, Magyarország ugyanis a kezdetektől fogva ellenáll az elképzeléseknek, sőt követőkre is talált. A hivatal elnöke hozzátette, politikai nyomásgyakorló szervezetek hada igyekszik megdolgozni ezeket az országokat, és a brüsszeli migrációs és betelepítési tervek sem kerültek le az asztalról. Szerinte ezért a legkisebb megingás is visszafordíthatatlan állapothoz, tragédiához vezethet.

BÍRÓSÁG ELŐTT MUTATTA BE A HIVATAL AZ ÁTLÁTSZÓ SZUVERENITÁST SÉRTŐ TEVÉKENYSÉGÉT

2025. november 11-én tartották a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen indított per újabb tárgyalását. Lánczi Tamás elnök azt írta, hogy „a tanúnk meghallgatásával újabb bizonyítékot mutattunk be, és ismét világossá vált: az igazság a mi oldalunkon áll. Bebizonyítottuk, hogy az Átlátszó külföldről finanszírozott hírszerzési és dezinformációs tevékenysége nem pusztán politikai kérdés, hanem Brüsszel zsarolási eszköze is, amellyel jogszerűen járó uniós forrásokat tart vissza Magyarországtól”. Leszögezte: „Továbbra is állítjuk, hogy az Átlátszó hírszerzési és dezinformációs tevékenysége sérti Magyarország érdekeit, és veszélyezteti nemzeti szuverenitásunkat.”