A Telex azt állítja magáról, hogy nem függ a külföldi finanszírozástól, a tények viszont azt mutatják, hogy évről évre busásan kap pénzt idegen kormányoktól és Brüsszeltől.

A Biden-féle amerikai külügyminisztérium mintegy 740 ezer dollárt adott az ún. Telex Akadémia megvalósítására. A Szuverenitásvédelmi Hivatal azonban nemrég feltárta, hogy az elvileg oktatási tevékenységre kapott támogatás 80 százalékát, mintegy 195 millió forintot a Telex-szerkesztőség vezetőinek és újságíróinak béreként számolták el.

Ennek ellenére Washington mellett Brüsszel is fontosnak tartotta jelentős összeggel beszállni a „Telex Akadémia” – pontosabban az újságírók bérének – finanszírozásába.

A lap érdekeltségi körébe tartozó Idea Alapítvány ugyanis az Európai Bizottság European Digital Media Observatory (EDMO) programján keresztül, a Lakmusz, illetve HDMO elnevezésű projektekből összesen 242 515 euró (mintegy 93 millió Ft) brüsszeli támogatásban részesült az elmúlt időszakban, és a Telex Akadémia megvalósításában is részt vett.

Mint azt a Szuverenitásvédelmi Hivatal több jelentésében bemutatta, az Európai Bizottság számos pénzalapot és pályázatot működtet, amelyek valójában a tagállami szuverenitásba való beavatkozás közvetlen eszközei. Ezek olyan titkos szerződésekben rögzített együttműködések, amelyekbe az európai adófizetők nem láthatnak bele, nem tudhatják meg, hogy az Európai Bizottság mit kér a finanszírozásért cserébe, amelyet a magukat „átláthatónak” mondó sajtótermékek sem hoznak nyilvánosságra.

A brüsszeli programok célja, volumene és kedvezményezettjeinek ideológiai egyoldalúsága ugyanakkor nem hagy kétséget afelől, hogy ez egy súlyos politikai beavatkozás a nemzeti szuverenitásba. A fedezet pedig az uniós polgárok pénze – tehát közpénz –, amelyet a Bizottság arra használ, hogy saját politikai céljait valósítsa meg az egyes tagállamokban. A brüsszeli beavatkozás egyik legjobban kitömött eszköze Magyarországon a magát „függetlennek” beállító Telex.