Az Európai Parlament által elfogadott Strik-jelentés újabb állomása annak a 2016 óta zajló, Magyarországot célzó politikai nyomásgyakorlási folyamatnak, amelynek valódi célja nem a jogállamiság védelme, hanem a nemzeti szuverenitás korlátozása és az uniós intézményekhez való politikai-ideológiai igazodás kikényszerítése.

Az elmúlt években Brüsszel olyan eljárási és pénzügyi eszközöket alkalmazott Magyarországgal szemben – kötelezettségszegési eljárások, jogállamisági jelentések, Erasmus és Horizont források befagyasztása, kohéziós pénzek visszatartása –, amelyek egy irányba mutatnak: a tagállami döntéshozatal feletti külső kontroll kiterjesztésére.

Ezzel párhuzamosan az EU jelentős összegekkel támogat olyan médiaprojekteket és politikai befolyásoló szervezeteket, amelyek a brüsszeli politikai elvárásokat közvetítik, miközben a nemzeti intézményekre szigorú szankciókat és eljárásokat alkalmaz.

A Strik-jelentés a médiapluralizmus csökkenésére hivatkozik, miközben éppen azok a médiumok részesülnek uniós támogatásban – köztük a Telex, a 444.hu, az Átlátszó vagy a Direkt36 –, amelyek a brüsszeli narratívákat erősítik, és a velük szemben álló véleményeket „dezinformációnak” minősítik. Ez a gyakorlat nem a függetlenséget, hanem az információs tér politikai irányítását szolgálja.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a Strik-jelentés egyik célpontjává vált. A támadások valós oka, hogy a Hivatal feltárja azokat a külföldi befolyásgyakorló csatornákat, amelyek kulcsszerepet játszanak a hazai politikai és médiafolyamatok alakításában. A jelentés elkészítésében részt vett politikai nyomásgyakorló szervezetek mind részei annak a hálózatnak, amelyet a Hivatal elemzései is beazonosítottak.

A LIBE-delegáció budapesti látogatása során a nyilvánosság kizárása, a hang- és videófelvétel tiltása és az előre megírt narratíva ismételgetése egyértelművé tette, hogy nem tények megismerése a cél. Az, hogy a delegáció több tagja – köztük Michał Wawrykiewicz – nyilvánosan kiállt magyar politikai szereplők mellett, tovább erősíti a folyamat elfogultságát.

A jelentéstevő, Tineke Strik a plenáris vitában a Magyarországnak járó uniós források akár teljes befagyasztását és a 7. cikk szerinti eljárás megindítását sürgette, ami nyílt politikai nyomásgyakorlás és fenyegetés az Európai Tanács felé.

A Strik-jelentés nem jogi dokumentum, hanem politikai vádirat. Az Európai Parlament többsége egy olyan ideológiai kisebbséget képvisel, amely a nemzeti szuverenitást akadálynak tekinti, és európai normáknak álcázva terjeszti politikai célkitűzéseit.