A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development OECD) nemrég számos olyan ajánlást fogalmazott meg, amelyek segíthetik a tagországokat a szuverenitásuk megvédése érdekében folytatott küzdelem során. Az OECD szerint ugyanis a digitális technológiák előretörése és a kormányzáshoz való viszony átalakulása miatt jelentősen bővültek a demokratikus társadalmak politikai rendszereinek destabilizálására törekvő szereplők lehetőségei, ráadásul a közbeszéd növekvő polarizálódása és a közintézményekbe vetett bizalom gyengülése is teret nyit a rosszindulatú külföldi szereplőknek. Ezekre a jelenségekre pedig mindenkinek fel kell készülnie, aki komolyan veszi országa szuverenitását.

A megnövekedett kockázatokra adott közpolitikai válaszok javarészt ugyan nemzeti szinten strukturálódnak, a nemzetközi együttműködés azonban elengedhetetlen: közös definíciókat kell alkotni, megosztani a jó gyakorlatokat és közpolitikai megoldásokat, valamint az ilyen tevékenységekről gyűjtött információt és a feltárás módszereit – véli a szervezet.

Az OECD azonosította a külföldi befolyásolás leggyakoribb csatornáit is, amelyek révén külföldi erők negatív hatást fejtenek ki a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokra (beavatkozás a választásokba, visszaélés a tudományos és kulturális együttműködésekkel, civil szervezeteken és think thankeken keresztül stb.). A sokszor párhuzamosan alkalmazott befolyásolási módszerekből is látszik, hogy a rosszindulatú tevékenységek és az ezeket végrehajtó szereplők nagyon sokfélék lehetnek, hiszen a titkosszolgálatok és a diplomáciai eszközök mellett a civil- és kulturális szervezetek és akár a sajtó is tevékenykedhet az idegen célok burkolt érvényesítése érdekében.

A változatos fenyegetések ellen a kormányzati szerveknek összehangoltan kell fellépniük, olyan szabályozást kell alkotniuk, amely növeli az átláthatóságot azokon a területeken, ahol a fenyegetések megjelennek. Az OECD további konkrét ajánlásként sorolja fel egyebek mellett a politikai pártok finanszírozási szabályainak kidolgozását, útmutatók készítését olyan köztisztviselők számára, akik befolyásolási kísérletek alanyai lehetnek, illetve a választási rendszerek védelmét is.

Bár néhány OECD tagországban léteznek a jelenség egy-egy megjelenési formáját kezelő eszközök, de a kockázatok holisztikus megközelítése újszerűnek tekinthető.