SzuverenitásFigyelő – 2026. 03. 13. | Szuverenitásvédelmi Hivatal

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevelének, a SzuverenitásFigyelőnek a legújabb száma.

Nem engedünk a 48-ból! A Szuverén podcast tizenhatodik adásában Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Petri Bernadett európai uniós szakértővel, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztossal beszélgetett a kontinensünket sújtó energiaválságról, az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről, valamint a brüsszeli hatalomkoncentrációs törekvésekről. Az adásban szóba került, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása ismét rávilágított Európa energiafüggőségére: az Európai Unió súlyos ellátási gondokkal küzd, azonban Brüsszel továbbra sem hajlandó felülvizsgálni az ideológiai alapon hozott energiapolitikai döntéseit. A beszélgetés arra is kitért, hogy a Barátság kőolajvezeték blokkolása politikai döntés Kijev részéről, amely a magyarországi választás befolyásolását szolgálja. A brüsszeli elit ebben a kérdésben is Ukrajna pártját fogja, mivel politikailag érdeke a háborús narratíva fenntartása.

Hogyan veszélyezteti a Barátság kőolajvezeték körüli konfliktus a közép-európai régió energiabiztonságát? Valódi alternatívát jelenthet-e a horvát Adria-vezeték? Milyen hatással lehet az iráni konfliktus az európai energiaellátásra? Kifogyhat Európa az energiából? Ezekről a kérdésekről beszélgetett a Védvonal podcast ötödik adásában Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója és Hortay Olivér, a Századvég energetikai és klímapolitikai üzletágának vezetője.

TITKOSSZOLGÁLATI HÁTTERŰ DEZINFORMÁCIÓS KAMPÁNY TERJED A MAGYAR MÉDIÁBAN

A Szuverenitásvédelmi Hivatal felhívja a magyar választók figyelmét egy mesterségesen felépített, Magyarország szuverenitására súlyos fenyegetést jelentő dezinformációs kampányra, amelynek középpontjában egy állítólagos orosz befolyásolási kísérlet áll. Az akcióban részt vevő, külföldről finanszírozott médiamunkások, influenszerek és politikusok a magyar állami szervek cáfolatait és hivatalos közléseit relativizálják, míg a saját országuk érdekeit szolgáló külföldi szervek állításait kritika nélkül átveszik és tényként közlik. A dezinformációs kampány egy nagyszabású külföldi beavatkozás része, amely mögött éppen azok a háborúpárti országok állnak, amelyek abban érdekeltek, hogy aláássák Magyarország szuverén, békepárti politikáját, majd belekényszerítsék hazánkat az orosz–ukrán konfliktus finanszírozásába és Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatásába.

A liberális és a konzervatív gazdaságpolitika alapvető különbsége, hogy előbbinek az egyén, az utóbbinak a család áll a középpontjában. A konzervatív gazdaságpolitika emellett rendszerint a nagyvállalatokat igyekszik nagyobb mértékben bevonni a társadalmi felelősségvállalásba, a liberális gazdaságpolitika viszont válságos helyzetben jellemzően a társadalomtól von el forrásokat adóemelés formájában. Hazánkban számokkal is igazolható a 2010 előtti és a 2010 utáni gazdaságpolitikai felfogás közötti különbség. 2010-hez képest közel egymillióval többen dolgoznak ma Magyarországon, meredeken nőtt a minimálbér, a nagyvállalatoknak pedig részt kell venniük a közteherviselésben. Ezekről az eredményekről, illetve a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról kérdeztük Palóc Andrét, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivőjét, valamint Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatóját a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet programsorozatának aktuális részében.>

A Barátság kőolajvezeték blokkolásával Ukrajna szintet lépett a hazánkat célzó nyomásgyakorlásban. A növekvő energiaárakon és a magyar lakosság romló életszínvonalán keresztül akarják kikényszeríteni a nekik kedvező politikai változásokat az ukránok? Miért nem akarta beengedni Kijev a magyar és szlovák tényfeltáró küldöttséget? Mennyi időre elegendő hazánk stratégiai olajtartaléka? A szuverenitás védvonalai programsorozat legújabb részének vendégei Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója és Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője voltak.