A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szerdán állásfoglalást tett közzé, amelyben tiltakozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal által indított vizsgálat ellen, és annak leállítását követeli. A MÚOSZ vádjai alaptalanok, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem vizsgálja és nem kívánja befolyásolni egyetlen sajtótermék politikai irányultságát, szerkesztési elveit és véleményét sem.

Franciaország a magyar szuverenitásvédelmi törvényhez hasonló jogszabállyal erősíti védelmét a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben. A Francia Nemzetgyűlés által elsöprő többséggel elfogadott jogszabály még a titkosszolgálatok által eddig csak a terroristák megfigyelésére használt algoritmus alkalmazását is engedélyezte.

David Pressman amerikai nagykövet a napokban tartott beszédében élesen támadta a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

In a recent speech, US Ambassador David Pressman harshly attacked Hungary’s National Sovereignty Protection Act and the Sovereignty Protection Office.

Ezt ajánlja a nyílt társadalom.

A 2022-es magyarországi választásokon az ellenzék kampányát finanszírozó külföldi hálózatról megállapítást nyert, hogy tevékenysége összehangolt, már legkésőbb 2019 óta működik és az egész közép-európai térségre kiterjedt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéséből kiderült az is, hogy ez a hálózat ma is aktív és keresi azokat a politikusokat, aktorokat, akiken keresztül be tudnak hatolni a magyarországi és a közép-európai politikai rendszerekbe.

Ma is folytatódnak a parlamenti választásokról ismert befolyásolási kísérletek – ez derül ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az intézmény vezetője, Lánczi Tamás az M1-en elmondta: a baloldal tiltott külföldi kampánytámogatása mögött egy olyan hálózatszerű struktúra működik, aminek saját, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta az X közösségi platformon megjelent felvételek vágatlan verzióit, amelyeken a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd választási szövetség tiltott külföldi finanszírozásában érintett szereplők beszélnek a magyarországi választások és magyar politika befolyásolásáról.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében. A megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ kaptunk, és az együttműködést ezen szereplőkkel megkezdtük.

Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a szuverenitás, meg kell ismernünk az ellenségeit. A szuverenitás ellenpólusa a nyílt társadalom, a szuverenisták ellenfelei a nyílt társadalom hívei.

2024. június 6-9. között kerül sor az Európai Parlamenti választásokra, ennek eredménye pedig egyaránt döntő jelentőségű Magyarország és az Unió számára a nemzetközi politikában. Van-e középút az erős nemzetállamok érdekei és az uniós központosítási szándék között? Milyen következményei lesznek a tagállamokra nézve a nemrég elfogadott migrációs paktumnak, és hogyan alakíthatja át az erőviszonyokat a választási végeredmény?

2024. április 30-án levélben fordult Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Věra Jourovához, az Európai Bizottság alelnökéhez, amelyben felhívta a figyelmét a 2024-es választásokra leselkedő veszélyekre, amit a külföldi befolyásszerzési kísérletek jelentenek.

Hivatalos találkozón fogadta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Julia Gross német és Claire Legras francia nagyköveteket.

Szuverenitási szürkezóna alakult ki a hidegháború végeztével: kiépült a magyar politika befolyásolására törekvő, külföldi érdekeket kiszolgáló médiatermékek és NGO-k hálózata. Ezek az alrendszerek a politikai szereplők hatáskörén kívül esnek, a titkosszolgálatok figyelmét pedig ritkán keltik fel. A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata, hogy ezt a szürkezónát kifehérítse.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal különös figyelmet szentel az európai parlamenti és önkormányzati választásoknak. Ennek érdekében együttműködést kezdeményezett

A hazaárulás egyszerre erkölcsi, jogi fogalom, ugyanakkor büntetőjogi kategória is, ezek pedig gyakran összemosódnak a köznyelvben – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Lánczi Tamás szerint a „valódi” szuverének azok, akik az európai szuverenitást és az európai nemzetállamok szuverenitását szeretnék felszámolni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Bayer show-ban arról is beszélt, hogy szerinte azok a szereplők, akik megpróbáltak beavatkozni a 2022-es választásba, az előttünk álló választásokat is befolyásolni akarják.

2024. február 15-én az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervezetével, a Velencei Bizottság delegációjával a szuverenitásvédelmi törvénnyel összefüggésben megbeszéléseket folytatott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás.