Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevele, a SzuverenitásFigyelő legújabb száma.

Az utóbbi években az OCCRP (Organized Crime and Corruption Reporting Project) nevű politikai nyomásgyakorló szervet a nemzetközi politikai küzdelmek egyik fontos eszközévé vált azzal, hogy hetvenöt különböző oknyomozó portálból, ügynökségből álló globális hálózattá formálódott.

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevele, a SzuverenitásFigyelő legújabb száma.

Az Európai Bizottság 2025 októberében újraindította dezinformációs kampányokat finanszírozó programját, melynek fő kedvezményezettjei a Szuverenitásvédelmi Hivatal által jól ismert nyomásgyakorló szervezetek.

A Tisza párt 2025. szeptember 9-én mutatta be a nyilvánosság előtt a párt aktivistáinak és szimpatizánsainak készült alkalmazást, a Tisza Világot. Már a bemutatón elhangoztak olyan mondatok, amelyek kérdéseket vetettek fel az alkalmazás hátterével kapcsolatban.

Az Európai Parlament 2025. október 7-i plenáris ülésén ismét világossá vált: Brüsszelben a politikai lojalitás felülírja az igazságot. Az EP Jogi Bizottságának (JURI) döntése, amelyben elutasították a magyar bíróságok öt mentelmi kérelmét, újabb bizonyítéka az uniós intézmények kettős mércéjének.

Megjelent a Szuverenitásvédelmi Hivatal heti hírlevele, a SzuverenitásFigyelő legújabb száma.

Hegedűs Dániel, a The German Marshall Fund of The United States (GMF) Közép-Európáért felelős regionális igazgatója 2025. szeptember 9-én Washingtonban járt, az amerikai kongresszus Tom Lantos Emberi Jogi Bizottságának ülésén.

Európa polgárai világosan érzékelik, hogy a médiatér idegen államok által szervezett befolyásolási kísérletek célpontjává vált. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült, huszonhét országra kiterjedő felmérés egyértelműen kimutatta, hogy a kontinens lakosságának többsége már találkozott olyan médiatartalmakkal, amelyek idegen hatalmak propagandacéljait szolgálják.

Magyarország ellen – az orosz-ukrán háborúval, illetve Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő, a brüsszeli fősodorral ellentétes döntései és álláspontja miatt – évek óta nyomásgyakorló akciókat folytat az uniós elit, az ukrán állami szereplők és titkosszolgálatok, valamint hazai politikai szövetségeseik.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tranzit Fesztiválon beszélgetett a szuverenitást érintő legfontosabb kérdésekről. Lánczi Tamás kiemelte: szükség van az átláthatósági törvényre, valamint arra is, hogy a Brüsszel által a politikai nyomásgyakorló szervezetek számára folyósított pénzekre a magyar közpénzügyi szabályok vonatkozzanak.

A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült nemzetközi közvélemény-kutatás huszonhét európai országban térképezte fel a választópolgárok hozzáállását a külföldi államok befolyásával és a választásokba való beavatkozási kísérletekkel, az idegen államok érdekeit szolgáló pártokkal és a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetekkel kapcsolatban.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal feltárta a Magyarországon működő közvélemény-kutatással foglalkozó vagy ilyen profillal is rendelkező szervezetek tevékenységét. A vizsgálat megállapította, hogy számos közvélemény-kutató cég partnere között megtalálhatók a Hivatal által már korábban feltárt globális politikai nyomásgyakorló hálózat részei, többen közülük pedig bizonyíthatóan külföldi megbízásokat teljesítenek.

Fleck Zoltán, akinek a Tisza Párt rendezvényén tett kijelentései súlyosan veszélyeztetik Magyarország alkotmányos rendjét és társadalmi békéjét, nemcsak az ELTE ÁJK oktatója, hanem az MTA köztestületi tagja is. Ennek ellenére egyik intézmény sem érezte fontosnak, hogy fellépjen Fleck Zoltán vállalhatatlan mondatai ellen.

Magyarország alkotmányos rendjének védelme minden magyar állampolgár és politikai szervezet kötelessége, ez a szuverenitásunk alapja. Elfogadhatatlan, hogy a Tisza Párt rendezvényén Fleck Zoltán jogász, egyetemi oktató nyíltan hangoztatta, hogy „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”, valamint hogy „akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében”.

Miért jött létre valójában az Európai Unió, és milyen strukturális változásokon ment át az elmúlt évtizedekben? Milyen kézzelfogható hasznot hozott Magyarországnak a csatlakozás – és mi az, amit veszíthetünk? Fenntartható marad-e az euróövezet a jelenlegi formájában?

Több mint 4,5 milliárd forintos keretű szerződést kötött a brit külügyminisztérium a Zinc Network Ltd. nevű céggel, amely a világszerte működő korrupt politikai nyomásgyakorló propagandahálózat egyik kulcsszereplője. A napokban nyilvánosságra került információk alapján a pénzből valójában olyan influenszereket vásároltak 22 – döntően közép- és kelet-európai – országban, akik a brit állam által elvárt állami propagandát terjesztették.

Brussels, clinging to its green-red ideology, is unwilling to give up any of the restrictions that are leading to the destruction of the industry and agriculture that form the economic basis of European countries.

Brüsszel a zöld-vörös ideológiához ragaszkodva semmit nem ad fel az európai országok gazdasági létalapját adó ipar és mezőgazdaság elsorvasztásához vezető korlátozásaiból.

Milyen módon őrizheti meg egy állam a szuverenitását az átalakuló világrendben? Hogyan érdemes egy államnak megszerveznie a saját termelését: számolhat-e még a globális világpiaccal, vagy már regionális gazdasági tömbök határozzák meg a jövőt?

A közvetlen Brüsszelből osztott támogatások egyre nagyobb szerepet játszanak a progresszív nyomásgyakorló hálózat működésében. Az Európai Bizottság a tagállamok döntéshozatalból való kizárásával képes elérni, hogy saját politikai céljai szerint ossza ki ezeket a forrásokat.

2015-ben eszkalálódott a migrációs helyzet Európában, amelynek hatásai máig érezhetők a kontinens mindennapjaiban, a tömeges illegális bevándorlás pedig továbbra sem szűnt meg. A párhuzamos társadalmak okozta problémák miatt egyre több európai utasítja el a kontrollálatlan migrációt propagáló politikai erőket, ennek ellenére az Unióban máig nem alakult ki politikai konszenzus arról, hogy humanitárius vagy biztonságpolitikai válságról van-e szó.

Az Európai Unió minden korábbi elvet figyelmen kívül hagyva, a saját céljai szerint alakítja a jogot és annak alkalmazását. Politikai döntéseit nyomásgyakorló szervezetek százaival igazoltatja vissza, olyan szervezetekkel, amelyek a társadalmi beágyazottság látszatával lépnek fel, holott konkrét üzleti és politikai érdekkörök befolyása alatt állnak.

A közvetlen brüsszeli forrásként működő IMREG (Information Measures for the EU Cohesion Policy) program névleg az Európai Unió kohéziós politikájának népszerűsítését és kommunikációját szolgálja, azonban a forrásainak jelentős részét valójában nyomásgyakorló szervezetek használják fel saját és az Európai Bizottság érdekeinek megfelelő módon.

A közösségi média mára nemcsak átalakította, de át is vette a hagyományos médiumok szerepét – ez pedig új szuverenitási és politikai kérdéseket vet fel. Milyen hatalmi erők formálják az információs teret? Mi a technológiai óriáscégek valódi érdeke? Miért nem tud hatékonyan fellépni az Európai Unió a techcégek ellen? Lehet-e választást nyerni közösségi média nélkül?

Az elmúlt években a közvélemény-kutatások egyre nagyobb szerepet kaptak a közéleti vitákban, ugyanakkor számos esetben láthattunk olyan kutatásokat, amelyek nem tükrözték a valóságot. Valóban a társadalmi hangulatot tükrözik, vagy inkább alakítani próbálják azt? Mennyire fontos, hogy egy kutatás átlátható legyen – a minta nagyságától és módszertanától kezdve egészen a megrendelő személyéig?

1479 olyan magyarországi kedvezményezettet azonosított be a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely részt vett az Európai Bizottság által közvetlenül finanszírozott projektekben. Ebből mintegy 500 olyan szervezetet monitoroz a Hivatal, amelynél felmerül a gyanú, hogy Brüsszel valójában politikai tevékenységet finanszíroz.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elemzést készített az orosz–ukrán háború kapcsán Magyarországon indított, külföldről finanszírozott dezinformációs kampányokról, amelyek a kormány békepárti külpolitikáját próbálják aláásni. A Hivatal megállapítása szerint ezek a műveletek nemcsak a közvéleményt akarják megtéveszteni, hanem a magyar közbizalmat megroppantva kívánják korlátozni az ország szuverén döntéshozatalát.

A 21. században a külföldi befolyásolás már nem hagyományos eszközökkel, hanem a demokratikus folyamatok manipulálásával, például a közbeszéd és a média torzításával történik, ami veszélyezteti a nemzeti szuverenitást és az alkotmányos rendet.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének a Harc a nemzeti szuverenitásért konferencián elhangzott nyitóbeszéde.

Harc a nemzeti szuverenitásért címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet, amelyen beszédet tartott többek között Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Illés Boglárka kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár, László András kormánybiztos, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A világban zajló fegyveres konfliktusokra és a következményeként okozott humanitárius katasztrófákra tekintettel, valamint ezek magyarországi hatásainak az elhárítása és kezelése érdekében a Szuverenitásvédelmi Hivatal felhívja a figyelmet, hogy súlyos szuverenitási kockázata van a háborúkhoz kapcsolódó dezinformációknak.

A titkosszolgálat akkor működik jól, ha nem kerül reflektorfénybe, az ukrán hírszerzés akciói nemrég mégis napvilágra kerültek. Mi lehet ennek az oka? Mit jelez, hogy Zelenszkij a Válasz Online-nak adott első magyar interjújában szóba sem került a Kárpátalján élő magyarok kérdése? És miért nem fér bele a globalista erők tervébe egy nemzeti magyar kormány?

Közel egy évtizede válságok sorozata sújtja az Európai Uniót, amelyek során nyilvánvalóvá vált, hogy a föderalizációs törekvései ellenére az unió nem képes a válságkezelésre. A kudarc legfőbb okát pedig a tagállami szuverenitásban látják, ezért évek óta szisztematikusan korlátozni próbálják a nemzetállamok önrendelkezését. Milyen eszközökkel próbálja csorbítani a tagállamok szuverenitását Brüsszel?

Az Európai Bizottság javaslata 2028-tól betiltaná az orosz gáz és kőolaj behozatalát az Európai Unióba, figyelmen kívül hagyva a tagállamok szuverenitását és gazdasági érdekeit.

Ukrajna a háború kitörése után intenzív politikai lobbi-tevékenységbe kezdett Brüsszelben, melyhez egy politikai nyomásgyakorló hálózatot is bevetett. A politikai nyomásgyakorló szervezetek az Oroszországból származó fosszilis energiahordozók használatának betiltásáért küzdenek, ráadásul igyekeznek nyomást gyakorolni a tagállamokra is, hogy elérjék céljaikat.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi jelentését megerősítő újabb bizonyítékok szivárogtak ki a Biden-adminisztráció kormánybuktatási kísérleteiről. A most nyilvánosságra került információk pontosítják és alátámasztják a rejtett finanszírozással kapcsolatban eddig nyilvánosságra került adatokat.

Hogyan rendezi át a világgazdaságot a Donald Trump beiktatása után megindított vámháború? Jó viszonyt tarthat-e fenn Európa egyszerre Kínával és az Egyesült Államokkal, vagy ez csupán illúzió? Van-e esélye Magyarországnak különmegállapodásra a vámok területén az amerikai elnökkel?

„Sajtótörténeti jelentőségű”¹, „az év magyar sajtóeseménye”² , „rendkívüli”³ , „szerteágazó”⁴ , „exkluzív”⁵ – így jellemezte a külföldről finanszírozott magyarországi sajtó a Válasz Online Volodimir Zelenszkijjel készült interjúját⁶. Nem győzték hangsúlyozni: Zelenszkij a háború kitörése óta most először adott interjút magyarországi sajtóterméknek.

Az egypólusú világrend felbomlásával a Nyugat elvesztette hegemóniáját, a kialakulóban lévő új világrendre válaszul pedig a blokkosodás irányába indultak a nyugati államok. Magyarország történelmi tapasztalatai alapján azonban nem kíván részt venni a gazdasági elszigetelődésben. Miért kiemelten fontos a gazdasági semlegesség Magyarország számára? Hogyan őrizhetjük meg gazdasági szuverenitásunkat?

Az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Ursula von der Leyent a Pfizer-botránnyal kapcsolatos eljárásban, az Európai Bizottság elnökének székét azonban látszólag meg sem ingatta a botrány, ahogyan a 2022-ben kirobbant Katargate-ben érintett Eva Kaili is európai parlamenti képviselő maradhatott 2024 júliusáig. Mit árulnak el ezek a botrányok az Európai Unió működéséről? Jogi ítélet vagy politikai üzenet valójában az Bizottság elnöke elleni ítélet?

A Szuverenitásvédelmi Hivatal már több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió intézményei egy brüsszeli vezetésű „szuperállam” létrehozásán dolgoznak, elfogadhatatlan módon korlátozva a tagállamok, így Magyarország szuverenitását.

Az adósságközösség létrehozásának terve már több mint másfél évtizede jelen van az Európai Unióban, nemrég pedig újabb közös hitelfelvételről született döntés. De mit jelent mindez a tagállamok szuverenitására nézve? Kockázatközösséget vagy kohéziós erőt teremt a közös eladósodás? És milyen keretből finanszíroznák Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását?

Ursula von der Leyen nemrég kijelentette, hogy fel kell gyorsítani a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, az Európai Bizottság elnöke szerint így a jelenleg háborúban álló ország még 2030 előtt csatlakozhat az Európai Unióhoz. De hogyan tud megfelelni Ukrajna a koppenhágai kritériumoknak? Milyen hatással lenne a magyar mezőgazdaságra Ukrajna uniós csatlakozása? Milyen többletterheket jelentene mindez a magyar családok számára?

A magyar emberek több mint fele szerint magyarországi politikai tevékenység folytatására nem fogadható el külföldi pénz, és az ilyen befolyásolási kísérletek ellen a magyar államnak fel kell lépnie. Ez tehát azt jelenti, hogy a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat legfontosabb céljait a magyarok többsége támogatja.

Az Európai Bizottság nemcsak a nemzetközi jogi alapnormákat, de még az európai uniós szabályokat is semmibe veszi, amikor azzal fenyegetőzik, hogy Magyarország és más érintett tagállamok megkerülésével betiltja az olcsó orosz gáz beszerzését. Minden tagállami kormány vétójoggal rendelkezik olyan uniós intézkedések megakadályozására, melyek az energiaforrások közötti választását érintenék.

A Magyarország elleni dezinformációs kampány során terjesztett álhírek egy része az alapos cáfolatok ellenére még mindig vissza-visszatér a közösségi média felületeken, ami összefüggésben állhat az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló Voks 2025 véleménynyilvánító szavazással. Hazánk súlya az elmúlt években jelentősen felértékelődött a nemzetközi politikában, ennek megfelelően a befolyásolási kísérletek száma és intenzitása is megnövekedett.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta, hogyan számolt be a hazai média a magyar, illetve az ukrán hatóságok által megfogalmazott kémvádakról. Egyértelműen megállapítható, hogy a külföldről finanszírozott médiatermékek egy köre összehangoltan az ukrán titkosszolgálati narratívát erősítő kifejezéseket használja.

Ha megnézzük a politikai nyomásgyakorló szervezetek működését, akkor teljesen egyértelművé válik, hogy politikai aktorokról beszélünk, akik megpróbálják elfedni valós szándékaikat és céljaikat – mondta Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet „A szuverenitás védvonalai” című programsorozata második részében, melynek másik résztvevője Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója volt. Szó esett egyebek mellett a Magyarországon is aktív politikai nyomásgyakorló hálózat létrejöttéről, a globalista elit szerepfelfogásáról, valamint a múlt héten az Országgyűlés elé terjesztett átláthatósági törvényjavaslatról.

Milyen szuverenitási kockázatokat jelentenek a világban most zajló konfliktusok, elsősorban az orosz-ukrán háború? Mi a célja Ukrajnának a hazánk ellen indított titkosszolgálati akciókkal? Miért akar az Európai Unió minél előbb felvenni a tagjai közé egy háború sújtotta országot?

A Szuverenitásvédelmi Hivatal legújabb elemzésében az Európai Unió Horizont Európa programját vizsgálta meg. A kutatási és innovációs program 2013-2020-as költségvetésből összesen 350 millió euró, míg 2021-2027-esből eddig mintegy 200 millió euró támogatás érkezett Magyarországra. A Hivatal elemzése megállapította, hogy a kutatási célokra szánt összegekből a progresszív politikai nyomásgyakorló hálózat hazai szereplői is jelentős forrásokhoz jutottak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal azon dezinformációs narratívákat elemzi, amelyek a magyar kormány által kezdeményezett Voks 2025 véleménynyilvánító szavazást igyekeznek hitelteleníteni, és ezzel párhuzamosan a magyar állampolgárok demokratikus véleménynyilvánításhoz fűződő jogát megkérdőjelezni.

Az Európai Számvevőszék jelentést adott ki a nem kormányzati szervezeteknek (NGO-knak) nyújtott uniós támogatásokkal kapcsolatban. A jelentés megállapította, hogy ezen szervezetek finanszírozása átláthatatlan, nem követhető nyomon, hogy pontosan mennyi uniós adófizetői pénz kerül hozzájuk, illetve az sem, hogy ezek az összegek hogyan kerültek felhasználásra.

Május 9-én összehangolt nemzetközi dezinformációs kampány indult Magyarország ellen, amelyben külföldről finanszírozott, nagy eléréssel bíró hazai politikai szereplők és nyomásgyakorló szervezetek is részt vesznek.

Kiszivárgott szerződések szerint az Európai Bizottság klímaaktivista nyomásgyakorló szervezeteken keresztül, európai parlamenti képviselőket befolyásolva próbálta saját érdekei szerint alakítani az uniós törvényhozást. A botrány nyomán a Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta, hogy hazánkban milyen területeken fordul elő hasonló együttműködés a Bizottság és a politikai nyomásgyakorló szervezetek között.

Erik Kalinák, szlovák EP-képviselő titkos találkozókról készült jegyzőkönyvek alapján videósorozatban mutatta be, hogyan működik a pozsonyi Globsec által kialakított kampánygépezet.

A Joe Biden vezette adminisztráció a belföldi terrorizmus elleni védekezést a szólásszabadság korlátozására és nemzetközi médiacenzúra-rendszer létrehozására használta fel.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás fogadta az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációját. A tárgyalás előtt a LIBE delegációvezetője elzárkózott attól, hogy videó- vagy hangfelvétel készüljön, vagyis megakadályozták, hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a találkozóról.

Az Európai Bizottság 2023-ban egy olyan irányelv kidolgozását kezdte meg, amely uniós szintű politikai nyomásgyakorló szervezeteket hozna létre azért, hogy ezeket mentesítse a nemzetállami befolyás alól.

Azt a játékot, amit a rendszerváltás óta űznek egyes szervezetek, hogy a civil álca mögött, külföldi pénzből politikai tevékenységet végeznek, fel kell számolni - nyilatkozta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Magyar Nemzetnek.

Az America First Legal (AFL) nevű szervezet 2022-ben indított pert az Egyesült Államokban, hogy bizonyítékot szerezzen arra, hogy a Biden-kormányzat a dezinformáció elleni harc ürügyén próbálta befolyásolni a nemzetközi közvéleményt. A megszerzett dokumentumok szerint az amerikai kormányzat a USAID és a Globális Elkötelezettségi Központ (GEK) segítségével, brit és európai uniós támogatással hozott létre egy nemzetközi médiacenzúrarendszert.

A Transparency International Magyarország újra megtámadta Magyarország szuverenitását, ezúttal az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével kapcsolatban.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az eddig feltárt információk alapján legalább 23 milliárd forintnak megfelelő amerikai kormányzati és európai uniós forrásról állapította meg, hogy politikai nyomásgyakorló szervezetek magyarországi tevékenységének finanszírozására fordították 2022 és 2025 februárja között.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal beazonosította az amerikai közpénzeket a magyarországi médiumokhoz becsatornázó szervezetet, az Internewst. A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy az Amerikai Egyesült Államokból induló médiatámogatási programok nem pusztán technikai segítséget nyújtanak, hanem ideológiai és politikai elvárásokat is támasztanak a támogatott szerkesztőségek felé.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal feltárta azt a politikai korrupciós rendszert, amelynek szálai a USAID-től az Európai Unión át a magyar politikáig és médiáig érnek.

A 2022-es választási visszaélés, a USAID körüli botrányok és az Európai Unió intézményeinek nemzeti szuverenitást sértő lépései indokolttá teszik a szuverenitásvédelmi jogszabályok megerősítését.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, a USAID az amerikai nemzetbiztonsági hálózat részeként jött létre. A szervezet éves költségvetése, a tőke, ami felett rendelkezik négy európai uniós ország GDP-jét előzi meg, dolgozóinak létszáma pedig egy kisebb magyar településével vetekszik. Ha beleszámoljuk azokat is, akiknek a neve csak a fizetési listáikon szerepel, akkor egy vidéki nagyvárost is benépesíthetnének az alkalmazottjaikkal.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban a figyelem középpontjába kerülő USAID (az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) az amerikai nemzetbiztonsági hálózat részeként jött létre, feladata a fedett és nyílt nyomásgyakorlás világszerte. Ehhez a nyomásgyakorláshoz az egyes országok civil, gazdasági, politikai és média szektoraira rátelepült globális hálózatot használja eszközként.

Idén is kiadta éves úgynevezett korrupcióérzékelési indexét a Transparency International nevű politikai nyomásgyakorló szervezet. A manipulatív módszertannal készülő index klasszikus dezinformációs eszköz, mely alkalmas arra, hogy országok nemzetközi megítélését befolyásolja.

Debrecen az ország második legnépesebb városa, ipari, mezőgazdasági és egyetemi központ, jelentősége nem csak nemzetstratégiai szempontból megkérdőjelezhetetlen, társadalmi és intézményi stabilitása miatt is a vidéki Magyarország egyik legfontosabb bástyája. A hasonló adottságú településekkel együtt 2010 után kiemelt célpontjává vált a Soros-hálózat befolyásszerző és nyomásgyakorló szervezeteinek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal egyéves fennállása óta kiemelt figyelmet fordít a külföldről finanszírozott magyarországi politikai nyomásgyakorló szervezetek beazonosítására, hálózatainak feltérképezésére, finanszírozásuk átláthatóvá tételére.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Origónak nyilatkozva elmondta: miközben a Soros-szervezetek kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy ők ügynökök lennének, immár Amerikában is megkezdődött a leleplezésük. De amit most látunk, az csak a jéghegy csúcsa.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta a Magyarországon is médiakampányt folytató, The Eastern Frontier Initiative (TEFI) névre hallgató médiaprojektet, amelyről megállapította, hogy a Soros-hálózat szerves részét képezi, és az Európai Bizottság finanszírozza.

Az Európai Unióban évről évre nagyobb teret hódít a föderalista szemléletű bírói aktivizmus, amely a tagállami szuverenitás fokozatos lebontását célozza.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta a Soros-hálózat brüsszeli finanszírozását. A Hivatal jelentéséből kiderül, hogy az Európai Bizottság az amerikai befolyásszerző hálózat tagjai számára az elmúlt években lehetővé tette, hogy közvetlenül Brüsszelből jussanak működési forrásokhoz.

Az Átlátszó pert indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen „jó hírnevének” megsértése miatt.

A külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezeteknek csak akkor van bajuk a közéleti tevékenységet vizsgáló kormányzati szervezetekkel, ha azok a magyar szuverenitást védik. Ennek legújabb bizonyítékát Ligeti Miklósnak, a Transparency International (TI) jogi igazgatójának Telexen közölt nyilatkozata adja.

Az amerikai nagykövet lépése egy nyílt és egyértelmű politikai bosszú, ami semmiben nem különbözik attól, mint amit ő, illetve az általa fizetett politikai aktivisták és politikai nyomásgyakorló szervezetek az elmúlt években csináltak – mutatott rá Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Hír Tv Napi aktuális című műsorának vendégeként.

Nem ismerek még egy olyan nagykövetet, aki több kárt okozott volna két szuverén állam diplomáciai kapcsolatában, mint David Pressman, aki soha nem látott mértékben devalválta az Amerikai Egyesült Államok demokrata kormányzatának tekintélyét.

Őket zavarja a mi tevékenységünk, és megpróbálják ezt ellehetetleníteni, aminek mi természetesen ellenállunk – többek között erről beszélt a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az Origónak adott interjújában annak kapcsán, milyen módszerekkel támadják a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló szervezetek a Hivatalt.

A politikai nyomásgyakorló szervezeteket külön kell választani a civil szervezetektől – hívta fel a figyelmet a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Hír Tv Napi aktuális című műsorában. Lánczi Tamás arról is beszélt, hogy hogyan veszélyezteti a Tisza Párt elnökének dezinformációs kampánya a magyar emberek biztonságát.

Az Ökotárs Alapítvány 1994 óta látja el a pénzelosztó és hálózatépítési feladatokat a külföldi nyomásgyakorló csoportok számára Magyarországon.

A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.

Az elmúlt napokban számos hír látott napvilágot a romániai elnökválasztáson történt esetleges beavatkozási kísérletekkel kapcsolatban.

Bár az amerikai és az európai politikában is megerősödtek a békepárti hangok, az orosz–ukrán háború a fegyvernyugvást követően még hosszú ideig súlyos szuverenitási kockázatot fog jelenteni Magyarországnak.

Az Európai Parlament 2024. november 28-án elfogadott egy határozatot, amelynek keretében a testület az Ukrajnában zajló háború további támogatása mellett foglalt állást. A dokumentum az orosz-ukrán háború folytatása érdekében született, veszélyt jelent hazánk biztonságára nézve, sérti a magyar nemzetállami szuverenitást és nemzetgazdasági érdekeket.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a magyar Alkotmánybíróság döntését, amellyel elutasította a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek beadványát. A külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek egy éve folyamatosan alkotmányellenesnek bélyegzik a szuverenitásvédelmi törvényt, dezinformációs kampányt folytatnak a Hivatal ellen, és mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék a munkáját.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. június 25-én indított egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán. A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.

Az európai parlamenti választások óta felerősödtek azok a törekvések az Európai Unió intézményrendszerében, amelyek közvetlenül a tagállamok szuverenitását, ezek között is kiemelten Magyarország alkotmányos önazonosságát támadják. A tendencia nem újkeletű, de a támadások intenzitása és leplezetlen volta az.

Since the European Parliament elections, there has been an upsurge in efforts within the institutional system of the European Union to directly attack the sovereignty of the Member States, and especially the constitutional identity of Hungary. The trend is not new, but the intensity and blatant nature of the attacks is.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024. június 18-án egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország Alapítvány (TIM) tevékenységével összefüggésben.

A KEMCS-ben résztvevő külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló csoportok minden lehetséges fórumot arra használnak fel, hogy Magyarországot nyomás alá helyezzék.

A Hivatal elhagyja az eddig használt Pozsonyi úti irodaházat, és októberben a VII. kerület Rákóczi út 70. szám alatt található R70 Office irodaépületbe költözik.

David Pressman amerikai nagykövet Soros György magánegyetemén, a budapesti CEU-n tartott előadásában foggal-körömmel védte az Amerikai Egyesült Államok támogatását élvező, civilnek álcázott, valójában agresszív politikai nyomásgyakorlást végző szervezeteket.

In a speech delivered at George Soros' private university, CEU in Budapest, US Ambassador David Pressman vigorously defended the organisations that enjoy the support of the United States of America, disguised as non-political, but which in reality exert aggressive political pressure.

Az újonnan megalakuló kutatóintézet vezetésével Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot, biztonságpolitikai szakértőt bízta meg.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke levélben kereste meg Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal legitimitását a magyar törvények alapozzák meg, melyeket a Transparency International Magyarországnak is el kell fogadniuk, ugyanis nem válogathatnak a magyar törvények között. A Transparency International Magyarország ebből kifolyólag nem tagadhatja meg az együttműködést a Szuverenitásvédelmi Hivatallal és a magyar állam szerveivel.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egy olyan közéleti szürkezóna jött létre, ahol külföldről finanszírozott és irányított szereplők hazánk szuverenitását sértő módon, rejtőzködő megbízóik érdekei szerint végzik tevékenységüket. Ezek a csoportok a jelenlegi magyar jogrendben kihasználják a civil szervezetek és sajtóorgánumok által élvezett jogszabályi kereteket.

A Reuters hírügynökség 2024 júniusában feltárta, hogy az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériuma a koronavírus-járvány csúcspontján, több mint egy éven át összehangolt dezinformációs kampányokkal támadott olyan ázsiai és közel-keleti országokat, amelyek a kínai oltásokat is beépítették saját oltási programjukba.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta a 2022-ben újraindult orosz-ukrán konfliktust keretező, Magyarországon jelen lévő aktív politikai narratívákat. Az adatgyűjtés és elemzés során két önálló narratívát azonosítottunk: a nyugati háborúpárti erők által hangoztatott, valamint az orosz állami narratívát.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development OECD) nemrég számos olyan ajánlást fogalmazott meg, amelyek segíthetik a tagországokat a szuverenitásuk megvédése érdekében folytatott küzdelem során.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szerdán állásfoglalást tett közzé, amelyben tiltakozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal által indított vizsgálat ellen, és annak leállítását követeli. A MÚOSZ vádjai alaptalanok, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem vizsgálja és nem kívánja befolyásolni egyetlen sajtótermék politikai irányultságát, szerkesztési elveit és véleményét sem.

Franciaország a magyar szuverenitásvédelmi törvényhez hasonló jogszabállyal erősíti védelmét a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben. A Francia Nemzetgyűlés által elsöprő többséggel elfogadott jogszabály még a titkosszolgálatok által eddig csak a terroristák megfigyelésére használt algoritmus alkalmazását is engedélyezte.

David Pressman amerikai nagykövet a napokban tartott beszédében élesen támadta a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

In a recent speech, US Ambassador David Pressman harshly attacked Hungary’s National Sovereignty Protection Act and the Sovereignty Protection Office.

Ezt ajánlja a nyílt társadalom.

A 2022-es magyarországi választásokon az ellenzék kampányát finanszírozó külföldi hálózatról megállapítást nyert, hogy tevékenysége összehangolt, már legkésőbb 2019 óta működik és az egész közép-európai térségre kiterjedt. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéséből kiderült az is, hogy ez a hálózat ma is aktív és keresi azokat a politikusokat, aktorokat, akiken keresztül be tudnak hatolni a magyarországi és a közép-európai politikai rendszerekbe.

Ma is folytatódnak a parlamenti választásokról ismert befolyásolási kísérletek – ez derül ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az intézmény vezetője, Lánczi Tamás az M1-en elmondta: a baloldal tiltott külföldi kampánytámogatása mögött egy olyan hálózatszerű struktúra működik, aminek saját, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megvizsgálta az X közösségi platformon megjelent felvételek vágatlan verzióit, amelyeken a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd választási szövetség tiltott külföldi finanszírozásában érintett szereplők beszélnek a magyarországi választások és magyar politika befolyásolásáról.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében. A megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ kaptunk, és az együttműködést ezen szereplőkkel megkezdtük.

Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a szuverenitás, meg kell ismernünk az ellenségeit. A szuverenitás ellenpólusa a nyílt társadalom, a szuverenisták ellenfelei a nyílt társadalom hívei.

2024. június 6-9. között kerül sor az Európai Parlamenti választásokra, ennek eredménye pedig egyaránt döntő jelentőségű Magyarország és az Unió számára a nemzetközi politikában. Van-e középút az erős nemzetállamok érdekei és az uniós központosítási szándék között? Milyen következményei lesznek a tagállamokra nézve a nemrég elfogadott migrációs paktumnak, és hogyan alakíthatja át az erőviszonyokat a választási végeredmény?

2024. április 30-án levélben fordult Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Věra Jourovához, az Európai Bizottság alelnökéhez, amelyben felhívta a figyelmét a 2024-es választásokra leselkedő veszélyekre, amit a külföldi befolyásszerzési kísérletek jelentenek.

Hivatalos találkozón fogadta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Julia Gross német és Claire Legras francia nagyköveteket.

Szuverenitási szürkezóna alakult ki a hidegháború végeztével: kiépült a magyar politika befolyásolására törekvő, külföldi érdekeket kiszolgáló médiatermékek és NGO-k hálózata. Ezek az alrendszerek a politikai szereplők hatáskörén kívül esnek, a titkosszolgálatok figyelmét pedig ritkán keltik fel. A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata, hogy ezt a szürkezónát kifehérítse.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal különös figyelmet szentel az európai parlamenti és önkormányzati választásoknak. Ennek érdekében együttműködést kezdeményezett

A hazaárulás egyszerre erkölcsi, jogi fogalom, ugyanakkor büntetőjogi kategória is, ezek pedig gyakran összemosódnak a köznyelvben – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Lánczi Tamás szerint a „valódi” szuverének azok, akik az európai szuverenitást és az európai nemzetállamok szuverenitását szeretnék felszámolni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője a Bayer show-ban arról is beszélt, hogy szerinte azok a szereplők, akik megpróbáltak beavatkozni a 2022-es választásba, az előttünk álló választásokat is befolyásolni akarják.

2024. február 15-én az Európa Tanács alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervezetével, a Velencei Bizottság delegációjával a szuverenitásvédelmi törvénnyel összefüggésben megbeszéléseket folytatott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás.